Page 251 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Folyamatos jövő – összegzés 249 tandis használható marad a régi idiotész-fogalom a jelenség magyarázatára. Az új technikai eszközöket, főleg az online technikákat használók és nem használók csoportjainak markáns kettéválása, vagyis a digitális szakadék kialakulása ugyan- is újfajta idiotészek megjelenéséhez vezet. A régi és új idiotészek között lényeges különbség van: ők már nem önszántukból, hanem a szükséges kompetencia hiánya és/vagy anyagi forrásaik szűkössége miatt nem képesek élni a posztmodern nyil- vánosság adta lehetőségekkel. Így az új idiotész egyúttal „digiotész” is lesz Az idiotész és a digiotész viszont lényegét tekintve annyiban azonos, hogy az online részvételből kimaradóknak hasonló kihívásokkal kell szembenézniük, mint annak idején a premodern idiotészeknek kellett – vagy bekapcsolódnak és felzárkóznak, vagy kimaradnak az újmédia teremtette nyilvánosságból. Az újmédia keretei között kialakuló posztmodern nyilvánosságban részt vevők- nek azzal kell szembenézniük, hogy a klasszikus magán-nyilvános fogalompár je- lentősen átalakul és egybefonódik. A jelenség egyik ékes példája a T-Mobile Hun- gary szoftverhiba miatt bekövetkezett 2009. december eleji szolgáltatásleállása és a körülötte kialakult csetepaté. A leállás első hírét a T-Mobile ugyanis a Twitteren adta ki, ezt retweetelte (továbbította saját követői felé) a Vodafone Twitter- csatornáját üzemeltető kolléga, egy akkor még viccesnek ítélt megjegyzést fűzve hozzá: „OK, csörögjetek ránk! ;) RT@tmobilehungary A hálózati problémával kapcsolatban lesz hivatalos tájékoztatás. Türelmeteket kérjük! [kiemelés B. T., utalva arra, hogy a Vodafone-t nem érintette a szolgáltatásleállás, a T-Mobile-t viszont igen].” Suba János, a Vodafone kommunikációs igazgatója néhány nappal később így nyilatkozott: „A Vodafone munkatársa engedély nélkül és sportsze - rűtlenül nyilatkozott versenytársunk műszaki problémájával kapcsolatosan. A tisz- tességes verseny szellemével ellentétes viselkedést olyan mértékű hibának ítéltük, amiért sajnos elbocsátás jár.” (Viccelt a Vodafone-os, kirúgták, 2009) Az eset vilá- gosan megmutatta, hogy egy magánjellegű megnyilvánulás, amelynek a hagyomá- nyos munkahelyi kommunikációban talán semmilyen maradandó következménye nem lenne, online felületre, a posztmodern nyilvánosság egyik sajátos színterére felkerülve végzetes hibának és online márkarombolásnak bizonyulhat, s akár az illető állásának elvesztésével is járhat. (Az esetet követő néhány napban a fatalem- ber tucatnyi állásajánlatot kapott, természetesen mindet internetes fórumokon ke- resztül, s úgy hírlik, nehezen találták meg a Vodafone-nál az utódját…) Ugyancsak a magánszféra és a nyilvánosság posztmodern összemosódását szemlélteti a www.pleaserobme.com („Rabolj ki, kérlek!”) weboldal. Készítői azt a jelenséget lovagolták meg, hogy a felhasználók előszeretettel szolgáltatnak adato- kat önként saját hollétükről, gyakorta hibátlanul láthatóvá téve aktuális lokalitásu- kat és tevékenységeiket más felhasználók számára. (Gondoljunk csak a közösségi portálokon lévő állapotjelzőkre, a név mellett személyes bejegyzéseket lehetővé tévő szövegsávokra és az üzenőfalakra, ahová gyakran ilyen információk is felke- rülnek: „Egy hétre nyaralni mentem”; „Estig dolgozom”; „Mulatás hajnalig”, nem beszélve a profloldalakon szereplő lakcímekről, lakás- és házfotókról és hasonló