Page 246 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

244 Műveljük a médiát! rakat, kifejezéstárakat), ontológiákat (pl. a virtuális valóságot modellező adatbázi- sokat). Az újmédia új keletű jelensége ezek mellett a folkszonómiák alkalmazása (Szakadát, 2007: 143–149). A folkszonómia célja az információ visszakeresésének biz tosítása, amelyet kollaboratív munka során törekszenek elérni a felhasználók Ezáltal a növekvő információtömegben könnyebbé válik a keresés és a böngészés – mintegy megosztott szótárként működik a rendszer. Jellegzetessége a nyílt és szabadon szerkeszthető címkék (tagek) használata (tagelés) az egyes tartalomele- mek vagy tartalomelemek komplexumainak kategorizálására. Felhasználási terü- lete a weboldalak, online fényképek, linkek esetében kifejezetten gyakori: a fel- használók maguk tagelik ezeket, miáltal a többi felhasználó az így létrejövő címke- (tag-) adatbázisban könnyebben tud keresni a tartalmak között A folkszonómia abban különbözik a taxonómiától, hogy a szerzők egyben a használói is a rendszernek. Mivel erősíti az internetalapú közösségeket, a haszná- lók tudhatják, ki végezte a címkézést, és láthatják a többi felhasználó munkáját is, valamint a címke környezete is feltárul A (számítástechnikai, informatikai érte- lemben vett) taxonómiával ellentétben nem rendszerezett és lényegesen egysze- rűbb; a felhasználóknak nem kell átvenniük, illetve megtanulniuk a hierarchikus rendszer gondolkodását, hogy eredményesen, gyorsabban keressenek (a folk- szonómia metodikája közelebb áll az ember nem lineáris kogníciós sémáihoz, mint a taxonómia). Gyorsan, dinamikusan változtatható címkéket ad, amelyek az infor- máció visszakeresésében releváns találatokat eredményeznek (Peters, 2009) En- nek magyarázata egyszerű: olyan emberek készítik a tageket, akik feltöltik az adott képet, videót, ismerik a sajátosságait, és ennek megfelelően címkéznek. Kér- déses azonban, hogy mennyire egyezik meg a tageket készítő felhasználó kifeje- zéskészlete más felhasználókéval A tagek szókészlete formailag nem szabályozott, azaz a rendszer nem szűri, nem különbözteti meg a többjelentésű szavakat, szino- nimákat, az egyes és többes számot A folkszonómián alapuló oldalakat a peer to peer (P2P) jellegű felhasználói felületek közé sorolhatjuk, mert egy közösség készíti őket ugyanazon vagy más közösség számára A peer to peer (kb „egyenrangú felhasználók hálózata”) fogal- mát az ezredforduló környékén a fájlcserélő hálózatokkal összefüggésben kezdték használni, s mindmáig alkalmas arra, hogy lényegre törően összefoglalja az újmé- dia technikai újdonságait. A Napster volt az első olyan tömegesen használt fájlcse- rélő hálózat, amely lehetővé tette a direkt kapcsolatok létesítését az egyes felhasz- nálók gépei között, tehát kiiktatott csaknem minden központi mozzanatot a kommunikációból (Szakadát, 2007: 273). Ez a felület és utódai mind azt biztosítják a tagjaik számára, hogy a keresett állományokat – zeneszámokat, videókat, képe- ket, szövegeket stb. – a hálózatba kapcsolt gépeken keressék és találják meg, mint- ha az egy nagy adattároló rendszer volna A tárolás azonban nem hagyományos módon, egy központi szerveren valósul meg, hanem a fájlcserélő hálózat apró ré- szekre tagolva osztja szét az állományokat a hálózat tagjai között, ahonnan aztán a tagok darabokban letölthetik a kívánt állományokat. A BitTorrent fájlcserélő tech-