Page 252 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

250 Műveljük a médiát! személyes adatokról ) Az ilyen információkat egymás mellé állítva rossz szándékú felhasználók könnyedén visszaélhetnek az önkéntes adatszolgáltatással, lakcímünk ismeretében például ki is rabolhatják otthonunkat, amíg mi máshol tartózkodunk. Régebbi történet, de még él a weben az az eset, amikor a Google-höz frissen elszegődött programozó magánblogot kezdett írni hosszú munkanapjait követően – az irodából. Írásaiban névtelenül feltárta az új munkahely visszásságait, de az IP-címet (internet protocol, vagyis az internetcsatlakozás lokációját és egyéb ada- tait rögzítő kódot) visszanyomozva a cégnél hamar rájöttek, ki szivárogtatja ki a vállalat belügyeit. Az eredmény itt is villámgyors elbocsátás lett. Szintúgy a pri- vátszférán tett erőszakra példa a cyberbullying (internetes zaklatás) ténye: a napi sajtóhírek között sajnálatosan gyakran bukkannak fel az őrület határáig zaklatott vagy egyenesen halálba szekált tizenévesek, akiket virtuális közösségeik tagjai szemelnek ki maguknak egy-egy posztjuk, online megnyilvánulásuk miatt. A magán- és privátszféra átalakulása mellett megváltozik a tudáshoz való vi- szony is. Nemcsak a jól ismert szöveghitelesség-problémáról van itt szó (mi számít hiteles szövegnek az interneten, és hogyan tudom eldönteni, hogy az-e?), hanem a hiteles tudáshoz való hozzáférésről is. A Coursera, napjaink legnagyobb online egyetemi tudásbázisa számtalan internetes kurzust kínál, amelyet a felhasználók érdeklődésüknek megfelelően szabadon elvégezhetnek. A Massive Open Online Courses, azaz MOOC jelenségére számos külföldi példa akad, de sajnos a ma- gyar felsőoktatás-politika 2012-ben hivatalosan elzárkózott az interneten követhe- tő kurzusok lehetőségétől, mondván: ahogyan a közoktatásban, úgy a felsőoktatás- ban is szükség van a tanár és a hallgató személyes kapcsolatára, így egyik képzésben sem lehet helye az online kurzusoknak, legfeljebb a felnőttoktatásban, ahol a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben határozza meg a kurzusok jellegét (Laza, 2012). Igaz, egy 2012-es kutatás megerősítette az előfeltevést, amely szerint maguk a hallgatók igénylik a nem kontaktórás kurzusok mellett a személyes kon- zultációt az oktatójukkal. Ez a tanulságos véleményáramlat arra fgyelmeztet, hogy a személyközi kontaktus a tudásátadásban, a felkészültségekből való részesedés- ben és részesítésben központi szereppel bír (Bokor, 2013) Mackónadrágban az egyetemen „Az MOOC jelenséget 2011 őszén a Stanford egyik professzora, Sebastian Thrun indította el, amikor a mesterséges intelligenciáról szóló óráját úgy hirdet- te meg, hogy az az interneten bárki által követhető lesz. Az online előadás már akkor sem számított különlegességnek Amerikában, a 2010-es évben 6,1 millió egyetemista vett fel legalább egy online végezhető órát, és akkoriban kezdtek felfutni a direkt online előadásokra fókuszáló egyetemek (ebben azóta is a Uni- versity of Phoenix jár az élen a maga 250 ezer diákjával).