Page 255 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Folyamatos jövő – összegzés 253 2 Használati megosztottság: egyes értelmezések szerint a jövedelmi okokból ki- maradók a használati megosztottságot élik meg, de a fogalom alapvetően arra utal, amikor a potenciális felhasználónak elvben minden lehetősége megvan rá, hogy belépjen a digitalizáció világába, használja az eszközeit, mégsem teszi. A motivációhiány leggyakoribb okai között az érdektelenség, a félelem és a di- gitális világgal szemben táplált bizalmatlanság szerepel (Podoski, 2006) A világ egészének internethasználati adatait hivatott fgyelemmel kísérni a World Internet Project, amelynek ambiciózus vállalása annyiban teljesül, hogy minden évben több alkalommal több országra vonatkozóan ad ki jelentéseket a digitális szakadék állapotáról. Legutóbbi, 2013-as nemzetközi jelentésében (World Internet Project, 2013) Ciprus, Mexikó, Lengyelország, Oroszország, a Dél-Afrikai Köztár- saság, Svédország, Tajvan és az Amerikai Egyesült Államok vett részt, így ezek reprezentatív eredményeiből lehet bizonyos trendekre következtetni. Az internethasználat szempontjából a legnagyobb távolság a felmérésben Svéd- ország és a Dél-Afrikai Köztársaság között mutatkozik. Bár az előbbi 2012-ben mind a Világgazdasági Fórum hálózati felkészültséggel kapcsolatos indexét, mind a WWW Foundation Web Indexét vezette, a széles sávú internet-hozzáférések te- kintetében nincs az első tíz között (Akamai, 2012): immár szemlátomást nem az a kulcskérdés a fejlett országok körében, hogy a hozzáférés milyen arányban valósul meg, hanem hogy a használati szokások milyen indikátorokkal jellemezhetőek. A Dél-Afrikai Köztársaságban Svédország 87 százalékához képest mindössze 33 százalék a teljes lakosságra vetített internethasználati arány, itt tehát a haszná- lati megosztottság mellett még hozzáférési megosztottságról is beszélhetünk (Magyarország ehhez képest a maga durván kétharmados használati arányával a fejlett országok között foglal helyet, miközben a mobiltelefonálásra alkalmas SIM kártyák száma már régen meghaladta a teljes magyar lakosságszámot, mobilkom- munikációban tehát kiemelkedő az ország.) Míg az internethasználatban Magyar- országhoz leginkább hasonló Lengyelországban és a nálunk jobban „behálózott” Svédországban az online világba nem bevonódottak 62, illetve 59 százalékban ér- dektelenséggel indokolják döntésüket, az USA-ban a „Miért nem internetezik?” kérdésre a leggyakoribb válasz – 41 százalék – az volt, hogy nincs számítógépe, illetve internetkapcsolata A vizsgált államokban 3–15 százalék közötti eltérések mutatkoznak a férfak javára, s szintén közös pont, hogy az iskolai végzettséggel és a jövedelmi helyzettel egyenes arányban, illetve az életkorral fordított arányban nő az internetezők gyakorisága. Az „online múlt” hosszának szempontjából tanul- ságos, hogy a tipikus orosz még csak kb 5 éve, a tipikus amerikai és svéd állam- polgár viszont több mint 14 esztendeje van jelen az interneten. A magyar internethasználatról a World Internet Project magyar partnere, az Ithaka Nonproft Kft. legutóbb 2007-ben publikált eredményeket. Mivel azóta na- gyot fordult a digitális világ, időszerűbb a Magyar Ifjúság 2012 kutatás média- fogyasztásról szóló eredményeihez fordulni Ennek egyik legérdekesebb megálla-