Page 254 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

252 Műveljük a médiát! lág, mind az identitás tartalma magától értetődő az egyén számára, ám az ettől el- térő mintázatokkal való szembesülés kiváltja az egyénből a megkülönböztető műveletek elvégzésének igényét. Amennyiben az identitások egy személyen belül találkoznak, az egyén önmagáról tudósító válaszokat ad, amelyek végeredménye többértékű lehet, az egyik identitás megerősödésétől és egy másik esetleges „ki- hullásától” kezdve a különböző identitások összehasonlításán és közös nevezőre hozásán át akár a teljes identitásvesztésig. Ha az identitás az egyénen kívüli másik identitással találkozik, működésbe lép az identitásmegerősítő törekvés, amely szin- tén a refexió egyik formája: markáns határvonal húzódik magam és az idegen közé Ilyen értelemben a digitális identitás nem annyira identitás, mint inkább sze- rep, amely helyzetről helyzetre változhat. 7.3. A szakadék két szélén Néhány évvel ezelőtt egy jó barátom úgy döntött, kis csapatával részt vesz a Buda- pest–Bamako-ralin. A jótékonysági autóverseny célja, hogy adományokat juttasson a világ egyik legelmaradottabb országának, Malinak a fővárosába. Némi nehézsé- get okoz, hogy a célállomásig át kell vágni Afrika legproblémásabb vidékein: há- borús övezeteken, homoksivatagokon, pusztaságokon. A jól sikerült küldetés költ- ségvetésének legnagyobb tétele meglepő módon nem a mikrobusz műszaki felkészítése vagy a benzinköltség volt, hanem egy műholdas telefon beszerzése. A sivatagban enélkül ugyanis halott az utazó. Európai fejjel gondolkodva rémisz- tően furcsának tűnt, hogy csak ez a méregdrága technika képes arrafelé működni. De valahol érthető: melyik mobilszolgáltató ruházna be a Szahara közepén a háló- zat kiépítésébe? Mali és szomszédai még nagyon sokáig a digitális szakadék vesz- tes oldalán kénytelenek ácsorogni… A digitális szakadék (digital divide) jelenségét, vagyis a digitális eszközöket használók és nem használók közötti ellentéteket és a digitális felkészültségbeli kü- lönbségekből eredő társadalmi problémákat könyvtárnyi irodalom taglalja, jelez- vén, hogy a technooptimisták számára épp ugyanolyan fontos kérdés ez, mint a technokritikusok számára. Előbbiek a folyamatos fejlődésre, utóbbiak inkább arra hívják fel a fgyelmet, hogy a digitalizáció önmagában nem szünteti meg a társa- dalmi egyenlőtlenségeket, és nem eredményez azonnali inklúziót. Digitális szaka- dékról (megosztottságról) kétféle értelemben beszélhetünk: 1 Hozzáférési megosztottság: annak ténye, hogy a társadalom tagjai hozzáfér- nek-e a digitális infrastruktúrához, vagyis rendelkezésre áll-e internethálózat, van-e mobilszolgáltató a környéken, akadnak-e kiépített adótornyok, amelyek térerőt biztosítanak stb. Némely megközelítések ugyanide sorolják azt a kérdést is, hogy a potenciális felhasználóknak van-e elegendő anyagi erőforrásuk a hoz- záféréshez Ez az aspektus különösen az ún harmadik világban releváns, hi- szen az infrastruktúra puszta hiánya minden további digitalizációt meggátol