Page 14 - Andy Ruddock – Ifjúság és média
P. 14
12 Ifjúság és média ben használjuk? Milyen hatásai vannak a médiának? Hol és mikor kellene keresni ezeket? Például lehetett-e bárkinek olyan elvárása a Kony 2012-vel szemben, hogy az közvetlenül képes legyen megváltoztatni a világot? Mi van akkor, ha napjaink „álaktivista” fataljai már legalább elkezdtek gondolkozni azon, hogy a világ más részein is vannak társaik? Milyen eredményei lehetnek egy efféle érzékenységnek a jövőben? Mindez három fontos kérdéstől függ: Miért fontos a média? Hogy lehet az, hogy ez a kérdés elsősorban a fatalokat mozgatja meg? Milyen különböző módokon értelmezik és kutatják a tudósok a média hatásait a fatalok körében? A könyv ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Média, ifjúság, társadalom Ez a könyv tehát a média társadalmi hatásainak értelmezéséről és kutatásáról szól, különös tekintettel arra, hogy a fatalok hogyan tapasztalják meg a világot fatalokként. Amikor „a média hatásáról” beszélünk, nagy a kísértés, hogy azokra a különböző módokra koncentráljunk, ahogyan a média tönkreteszi a társadalom szerkezetét. Jól ismert az az elképzelés, miszerint a média rossz hatással van a tár- sadalomra, és hogy a fatal közönség különösen sérülékeny ebben a tekintetben. Gyakran okolják a médiát azért, hogy a fatalok antiszociálisan gondolkodnak és cselekszenek. Amikor a dél-afrikai gyilkosságok száma 130 százalékkal nőtt abban az évtizedben, amelyben a televíziós programok sugárzását 1976-ban be- vezették, a kritikusok az ország első televíziós generációját hibáztatták (Beresin, 1999). Az USA-ban a hadsereg egykori pszichológusa, David Grossman, apokalip- tikus hangnemben hívta fel a fgyelmet a flmek és a videojátékok szörnyű hatá- sára, amely a fatal közönség elméjében már olyan hatékonyan rövidre zárta az erőszakkal szembeni természetes emberi idegenkedést, hogy a helyzet önálló tu- dományos területet biztosít magának – „gyiloktan” néven. Stop Teaching Our Kids to Kill: A call to action against TV, movie and video game violence (Ne tanítsuk a gyerekeket gyilkosságra: Tegyünk az erőszakos tv, mozi és a videojátékok ellen) (1999) című szövegében Grossman és Degaetano azzal érveltek, hogy a videojáté- kok nemcsak az erőszakot dicsőítik, hanem meg is tanítják a tizenéveseknek, ho- gyan legyenek benne jók. Írásukat Michael Carneal ihlette, egy 14 éves középisko- lás diák Kentuckyból, aki egy lopott fegyverrel nyolc társát sebesítette meg nyolc lövéssel, annak ellenére, hogy állítása szerint csak videojátékokon gyakorolta a lö- vészetet. A média hatásainak kérdése persze annál sokkal összetettebb, mint ahogyan az említett tanulmányok leírják. Ez nem jelenti azt, hogy a média ne befolyásolná azt, hogy a fatalok miképp gondolkodnak a társadalmi valóságról, és hogyan élik meg azt. Éppen ellenkezőleg: a média hatásainak szélesebb körű értelmezése arra enged következtetni, hogy a média jóval fontosabb, mint ahogyan azt Grossman és
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19