Page 211 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

9. fejezet: A hírnév értelmezése 209 máig szeret ifjúkori barátaival lógni) hogyan vonzhatja a rádióhallgatók közönsé- gét világszerte. A fejezet végére világos lesz, miért lehet a hírnév hasznos koncepció a globális média társadalmi valóságot életre keltő működésének megértéséhez. Azt is meg fogjuk érteni, hogy a médiasport mint az ifjúságról és a médiáról szóló kutatások- ban csak ritkán fölbukkanó téma vizsgálata értékes terepe annak, hogy a média általános hatásaival foglalkozzunk. Celebkultúra: a mediatizáció végjátéka 2008 elején a szülei egyedül hagyták a lakásukban a 18 éves Corey Delaney-t, Melbourne Narre Warren nevű külvárosában. A szülők nyaralni indultak az auszt- rál Aranypartra, és ezzel a szigorú utasítással váltak el a fútól: „Csak semmi buli- zás.” Természetesen az utasításaikat a fú fgyelmen kívül hagyta, és amint néhány hívatlan vendég is megérkezett, a káosz garantálva volt a család otthonában. Arra viszont kevésbé lehetett számítani, hogy az események annyira elszabadulnak, hogy rendőrségi kutyákat és még egy helikoptert is be kelljen vetni a rend helyre- állítása érdekében. Melbourne rendőrbiztosa, Christine Nixon azzal fenyegetőzött, hogy minden költséget, mintegy 20 000 dollárt, a családdal fog megfzettetni. Néhány nappal később úgy tűnt, hogy Corey megtalálta a módját a számla kif- zetésének. Amikor interjút készítettek vele a történtekről az A Current Affair című hírmagazin számára, Delaney magára haragította a műsorvezetőt, Leila McKinnont azzal, hogy nem akarta levenni sárga keretes napszemüvegét. A fú azzal érvelt, hogy a napszemüveg híres – része ugyanis annak az imidzsnek, amit feltörekvő hírességként képviselt. És valóban, az ácstanoncnak néhány napon belül már saját ügynöke és egy sor nyilvános szereplése volt, pár hónap múlva pedig már az auszt- rál Big Brotherben szerepelt. Celeb lett. Nem számít, hogy a fú hamarosan el is tűnt a nyilvánosság szeme elől. Annak ellenére, hogy a hírneve gyorsan szertefoszlott, Delaney semmilyen értelemben nem volt áldozat. A végén igaza lett a szemüveggel kapcsolatban is, és ha az auszt- rál sztáripar ki is használta őt, ahhoz ő boldogan asszisztált. Delaney története arra emlékeztet bennünket, hogy a celebkultúra nem a 15 perc hírnévről szól. Hanem arról, hogy legyenek a valódi emberek és a valódi események bármennyire is föld- hözragadtak, létfontosságú erőforrások a globális médiaiparágak számára, amelyek folyamatos nyomás alatt vannak, hogy kitöltsék a műsoridőt. Sőt, Delaney ösztö- nös törekvése a hírnév felé a celebkultúra egy másik lehetséges hatását is megvilá- gítja: csak azok a dolgok – és emberek – illeszkednek bele a média narratíváiba, amelyek igazán lényegesek.