Page 212 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

210 Ifjúság és média Miért a hírességek? Barack Obama képes volt politikai tőkét kovácsolni a humorérzékéből a politikai kommunikáció területén, mert ez a képesség jól igazodott a szórakoztatóiparhoz, és kihasználta azt a bevett gyakorlatot, hogy az emberek a szórakoztató tartalma- kat a közösségi médián keresztül megosztják. Obama alakja azt a vitatott előnyök- kel járó változást szimbolizálja, ahogy a megfelelő feltételek kombinációjával a politika a mediatizált személyiség gyakorlatává válik (Stanyer, 2012). Ebben a fo- lyamatban Obama éppen annyira volt híresség, mint politikus (Burgess és Green, 2009), és ebben az értelemben többféle médiahatás jelölőjévé vált. Olyan írók szerint, mint Graeme Turner (2004) a „hírességeknek” mélyreható kulturális hatásuk van. A hírességek jelentik az egyik fő eszközt a közönség meg- teremtéséhez, és a média szakemberei sok időt töltenek azzal, hogy hírességekkel kapcsolatos tartalmakat állítsanak elő. Turner úgy vélte, a hírességek központi sze- repe (mind az iparágak, mind pedig a közönség esetében) mélyreható változásokat eredményezhetett abban, hogy az embereknek általában milyen elvárásaik vannak az életükkel szemben. Turner ezért úgy gondolta, a hírnév vizsgálata a médiakuta- tás lényegének megértésben is alapvető jelentőséggel bír. A szerző hitte, hogy a híresség a média hatásának alapvető modelljét határozza meg, ami ugyanakkor ki- küszöböli azokat a súlyos problémákat, amelyek az egyszerűbb, behaviorista meg- közelítések kapcsán merülnek fel, és amelyeket az első fejezetben ismertettünk. A modell működését Bam Margera segítségével szemléltethetjük, akinek a hírneve úgy jött létre, hogy a média egy a fatalságról szóló történetet adott el a nemzetkö- zi közönségnek az újonnan feltörekvő médiaplatformokon keresztül. Margera sikerén keresztül megérthetjük, a celebkultúra hogyan varázsolja el a fatalokat. Az eset jól példázza, miért van valami igazán logikus dolog abban, ahogy az emberek a hírnévre vágyakoznak, nem törődve azzal, milyen rövid ideig tart. Margera prof gördeszkás, valóságtelevíziós, flmes és rádiós személyiség. Sportsztár, aki a rossz magaviseletéből és abból az ismerős történetből csinált kar- riert több médiaplatformon is, ahogy a tinik szórakoznak, amikor egyedül hagyják őket a szüleik (ilyen flm például a Kockázatos üzlet és a Meglógtam a Ferrari- val). Margera sikeresen oldotta meg, hogy a szórakozás legyen a munkája, mivel 1 az imidzse rendkívül vonzó volt a különböző médiavállalkozások számára. A sike- ressége összefügg a tehetségével, a fantáziájával és a hírességek ipari termelésével, és mindez azt is jelzi, hogy híresnek lenni miért jelent sok fatal számára elérhető célt. A sztáripar azt a benyomást kelti, hogy bárkiből lehet híresség, holott a való- ság nem ilyen egyszerű: bárki, akit a médiaipar fel tud építeni, hírességgé válhat. Ahhoz, hogy ezt megértsük, világossá kell tenni, hogy a tehetség és képesség önmagukban miért nem garantálják a hírnevet. Margera ebből a szempontból is jó példa, mert bár a hírneve alapját vitathatatlanul a gördeszkázás jelenti, ennek a képességnek csak kevés köze van ahhoz, hogy transzmediális híresség válhatott