Page 217 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

9. fejezet: A hírnév értelmezése 215 A műsort Margera otthonában készítik. A program beszélgetések és zenei anyagok kaotikus egyvelege, amelyben a sztár és a barátai a legújabb pletykáikkal és ka- landjaikkal szórakoztatják a hallgatókat. Úgy tűnik, hogy a show újabb példa arra, hogy Margera azért kap fzetést, hogy azt csinálja, amihez kedve van, de valójában a prózai valóság és a globális médiaüzlet áll e mögött a benyomás mögött. Margera része volt a Sirius átfogó stratégiájának, hogy a közönség fgyelmét az extrém sport csillagainak és DJ-knek a felsorakoztatásával ragadják meg. Az állomás már szerepeltette a szörfös Kelly Slatert és egy másik gördeszkást, Tony Hawkot. Margera megjelent a Tony Hawk’s Underground című videojátékban is. A Mar- gerával kötött üzleti megállapodás újabb bizonyíték volt arra is, hogy a Sirius haj- landó volt kereskedelmi kockázatot vállalni. A csatorna biztos volt abban, hogy az új műholdas rádiók a sportsztárok népszerűségének segítségével arra ösztönöznék a közönséget, hogy fzessenek a tartalomért, különösen akkor, ha azt könnyű lenne megtalálni más platformokon is – különösen az internetes rádiókon. A Siriusszal kötött megállapodás még egyértelműbbé tette, talán sokkal világosabban, mint pá- lyafutásának bármely másik állomása, hogy Margera híressége azon alapult, hogy ki tudta elégíteni a változó médiaplatformok igényeit a jól jövedelmező, de erőtel- jesen versengő globális médiapiacokon. Azok a legbefolyásosabb hírességek, akik képesek meggyőzni bennünket arról – noha tisztában vagyunk azzal, hogy a média manipulálja a valóságot –, hogy őket olyannak látjuk, amilyenek a valóságban. Ebben a tekintetben Margera jól illik a képbe. Azt is mondhatnánk, hogy Bamet azért fzetik, hogy Bam legyen. Ezt olyan műsorokban teszi, amelyekben továbbra is azokat a dolgokat csinálja, amiket mindig is csinált a középiskolai barátaival. Margera mindezt nagy őszinteséggel teszi; tökéletesen nyitott azzal kapcsolat- ban, hogy ahhoz, hogy az csinálja, amit szeret, időnként meg kell alkudnia a glo- bális média üzleti szereplőivel, akik bizonyos értelemben sokkal szigorúbbak és fárasztóbbak, mint a szülei (Gregoriadis, 2004). Amiképpen azt a média- megjelenések is bizonyítják, Margera boldogan osztja meg a közönségével, hogyan vált hírességgé. De ahogy Obama esetében, úgy itt is felmerül a következő kérdés: mi kell még ahhoz, hogy Margera tréfáiból, gördeszkázásából, vidámságából és médiakritikájából globális médiatartalom szülessen. Mindezzel nem azt akarom sugallni, hogy Margera nem elég tehetséges ahhoz, hogy kitartással ne tudna a hobbijából üzletet csinálni a saját jogán, és ne merné megharapni azt a kezet, ami eteti. Egyszerűen csak arról van szó, hogy mindez még nem ad kielégítő magyará- zatot arra, miért lett híres. Hogy világosan lássuk, a rádióshow hogyan lehet az egyik legérdekesebb aspektusa Margera pályafutásának – ellentétben a flmekkel és a televíziós műsorokkal, amelyek sokkal nyilvánvalóbb forrásai a hírnevének –, a hírességgel mint iparággal és a sporttal mint a globális fogyasztói kultúra éllova- sával foglalkozó kutatásokhoz kell fordulnunk.