Page 220 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

218 Ifjúság és média reknek azokat az alapvető változásait, amelyekben a híresség „a nemzetközi már- kázás legújabb eszközévé válik a legkülönbözőbb területeken, nem csak a média- vagy a szórakoztatóiparban” (2004, 16.). Sportolók és híresek A médiasportról szóló tanulmányok páratlan éleslátással ábrázolják a fent említett folyamatokat. A sztársportolók különösen hasznosak akkor, ha a híresség termelé- sének strukturális szabályszerűségeit akarjuk leleplezni, mert az ő esetükben a való élet és a médiajelenlét közötti távolság kisebb, mint más esetekben. Úgy tű- nik, hogy sztársportolók azért híresek, mert ezt a tehetségükkel kiérdemelték. A híres sportolók esetében a tehetség ugyancsak szükséges, de nem elégséges fel- tétel a hírnévhez. A sportsztárok azzal bizonyítják, hogy ők a legjobbak, hogy tisztességes és nyílt versenyen vesznek részt (Turner, 2004). Ezzel szemben a híres sportolók sokkal jobban hasonlítanak a valóságshow-k sztárjaira, vagyis egy ösz- szetett folyamat részesei, amelynek kevés köze van a sport területén nyújtott telje- sítményükhöz. Az a tény, hogy a tehetségük valós, vitathatatlanul hozzájárul ah- hoz, hogy híresek legyenek, s ez jól leplezi a híresség trükkjét is (Turner, 2004). Ellis Cashmore (1999) David Beckhamről szóló elemzése remekül megvilágítja ezt az elképzelést. Beckham hírnevét valóban a sport hozta meg, olyan futball- sztárként, aki különösen népszerű volt a fatalok között, akiket egyébként nem kü- lönösebben érdekelt a sport. Paradox módon Beckham értéke sportolóként később egyre kevésbé függött a játéktudásától. Ez úgy jöhetett létre, hogy a sport lett a média egyik legfőbb látványossága, illetve a közönség olyan sokféle médiaműfa- jon keresztül találkozott a sportolókkal, hogy a teljesítmény szinte mellékessé vált. Beckham tehetsége garancia volt arra, hogy beinduljanak azok a hírnévvel kap- csolatos folyamatok, amelyek eredményeként több lett belőle, mint egy egyszerű focista. Ironikus, hogy mégis tehetségének eladhatósága tette másodlagossá a csa- pat szempontjából azt, hogy milyen jól játszik. Cashmore azzal érvelt, hogy Beckham lett az első igazi futballhíresség: azaz olyan sportoló, aki azok között a fatalok között vált népszerűvé, akiket nem különösebben érdekelt a sport, és aki a hírnevét a pályafutásának részeként fogadta el. Sok szempontból nem is volt más választása, hiszen a tehetsége egy olyan klubban bontakozott ki, amely éppen ak- kor kezdett úgy gondolni magára, mint globális sportmárkára, és amelyet a globá- lis médiaérdekeltségek is igen magasra értékeltek. Ennek a klubnak, a Manchester Unitednak, szó szerint szüksége volt egy arcra, amit a pólókra nyomhat, hiszen ezzel egy időben a reklámtermékek egyre fontosabb bevételi forrássá váltak, és ez hatással volt a játék sikerére is. Mindez azt a példátlan helyzetet eredményezte, hogy Beckham pályán kívüli értéke azoknak a kluboknak is fontossá vált, amelyekben játszott (Cashmore,