Page 221 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

9. fejezet: A hírnév értelmezése 219 1999). Amikor Beckhamet a Real Madrid eladta az LA Galaxynak 2007-ben, a tá- vozása elsősorban a pályán kívül volt érzékelhető; egyes becslések szerint a spa- nyol klub évente 30 millió dollárt vesztett csak a pólók értékesítésén (Sky News, 2003). Az LA Galaxyval kötött üzlet sajátos keveréke volt a kereskedelmi érdekek- nek, amelyből kiderült, hogy Beckham mennyire jelentős médiaipari tényezővé vált a saját jogán. A BBC szerint Beckhamnek körülbelül 250 millió dollárt aján- lottak fel, amibe beletartozott a fzetése, a kereskedelmi megállapodások, a rek- lámtermékek utáni nyereség bizonyos százaléka és a klubból járó részesedés. Cserébe Beckham a globális média közönségét szállította. Timothy Leiweke, a csapattulajdonos AEG szórakoztatóipari társaság elnöke, így fogalmazott: „Való- ban David az egyetlen személy, aki hidat verhet az amerikai labdarúgás és a világ többi része közé.” (BBC News, 2007a) Ugyanaz a riport megállapította azt is, hogy az AEG szponzora volt egy Los Angeles-i székhelyű, David Beckham alapította futballiskolának. Beckham Los Angelesben töltött évei alatt kiderült, hogy jelenléte a klubban és a pályán két különböző dolog volt. Mivel továbbra is ott akart lenni az angol válo- gatottban, Beckham kölcsönjátékosként visszatért Európába. 2011-ig a klubnál töl- tött idő alatt a Galaxy 106 meccséből csak 48 alkalommal lépett pályára. Később a frusztráció tovább nőtt a játékossal kapcsolatban, aki úgy tűnt, hogy egy olyan klubhoz szerződött, ahol nem igazán akart játszani, ráadásul a Galaxy színeiben történő egyre hangsúlyosabb megjelenésével sem sikerült elérni azt a fgyelmet, amire a klub sóvárgott, s eközben sem a mérkőzések látogatottsága, sem a mecs- csek televíziós nézettsége nem változott számottevően (Donegan, 2011). Ennek el- lenére a jóképű, világszínvonalú futballista különösen nagy vonzerőt jelentett a f- atal közönségnek, Beckham pedig továbbra is megőrizte értékét és törékeny kapcsolatát a sportban mutatott tehetségével. Beckham azt is szimbolizálja, hogy a híressé válás (celebritisation) központi kérdéssé vált a kulturális gazdaságokban (Cashmore, 1999). Híresség és sportmédia A Beckham-jelenség a sportmédia változó formátumait tükrözi. David Rowe sze- rint a sportmédia erőteljesen megvilágítja azt a kérdést, hogy a média hogyan ke- rülhetett a kulturális élet középpontjába. Lényeges, hogy a sport „hatalmas felületeket foglal el az elektronikus, a nyomtatott és az online médiában; közvet- ve vagy közvetlenül, a legkülönfélébb termékeket és szolgáltatásokat generálja, amelyek rengeteg vállalatnak és munkavállalónak adnak munkát; programok, támogatások és adó- kedvezmények formájában jelentős állami forrásokat használ fel; illetve a politikai appará- tus stratégiai eszközként használja a nép nevében.” (2004b, 3.)