Page 226 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

224 Ifjúság és média Infnity adásban tartotta Sternt, mert a kirohanásai nagy közönséget, s így nagy reklámbevételeket vonzottak (Klaassen, 2005). A CBS-nél hajlandóak voltak ezt elviselni, a Siriusnál pedig hajlandóak voltak várni, mert tudták, hogy Stern képes arra, hogy a közönséget az egyik rádióállo- mástól, és az egyik platformról, egy másikra csábítsa. Stern annyira népszerű DJ volt, hogy az emberek hajlandóak voltak fzetni azért, hogy őt hallgassák. Margera esetében az találjuk, hogy bár az ő szerepe stratégiailag nem játszott központi sze- repet a Siriusnál, a helyzete mégis hasonlóan bonyolult volt, mert ellentétben Sternnel, az általa biztosított hozzáadott érték a „tartalom streamelése” volt (S. Murray, 2003). Lehet, hogy ő nem volt képes arra, hogy pillanatok alatt több millió hűséges rádióhallgatót tudjon megmozgatni, de szerencsésen ki tudta egé- szíteni a képet azzal, hogy bevonzza azokat az embereket, akik élvezték a Jackass, a Viva La Bam, a Bam’s Unholy Union műsorait, azokat a videojátékosokat, akik a Tony Hawk’s Undergrounddal játszottak, és a fnn zenekar, a HIM rajongóit (Margera a fnn rockzene szerelmeseként jelentős energiát fordított arra, hogy se- gítsen a bandának betörni az USA-ba), és még azokat is, akik emlékeztek arra, hogy valaha prof gördeszkás volt. Bár Stern jelentősége kezdetben nagyobb volt a Siriusnál, Margera volt az, aki azokat a tartalmakat szállította, amelyek végül mű- ködőképessé tették a niche médiát. Ehhez képes nem is tűnt olyan nagy áldozatnak, hogy az adó részben hajlandó volt fnanszírozni Margera „könnyed” életstílusát. Konklúzió: Bam Margera, híresség és a médiahatások „mély” modellje Első ránézésre úgy tűnhet, hogy Bam Margera nem érdemel sok szót, hiszen nem tesz mást, mint hogy a flm és a valóságtelevíziózás eszközeivel meghosszabbítja a serdülőkori szenvedélyeinek kiélését: gördeszkázik és rafnált csínyeket követ el gyerekkori barátaival/barátain. A Siriuson futó műsor bizonyos értelemben karri- erjének kiterjesztését jelentette – a legtöbb epizód arról szólt, hogy Margera és barátai az otthoni stúdióban üldögéltek, iszogattak és a korábbi (gyakran az italo- zással kapcsolatos) csínytevéseikről meséltek. Azonban a „Margera formátumban” éppen ez a hétköznapiság biztosítja azt, hogy Margera ideális fgura legyen annak magyarázatához, hogyan működik a híresség „a sportmédia kulturális komplexu- mában”. A média által megjelenített hitelesség az egyik legfontosabb „trükk”, amely a hírességeket a médiahatások meghatározott típusává teszi. Chris Rojek szerint „a híresség a hamis extázis kultúrája, mivel a hozzá kapcsolódó szenvedélyeket a hamis hitelesség generálja, nem pedig a valós elismertség és a valahova tartozás valódi formái” (2001, 90.), továbbá „a hitelesség keresése csupán egy gesztus a megrendült erkölcsű világ felé, amelyet a fogyasztói kultúra üzleti alapú, mestersé-