Page 227 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

9. fejezet: A hírnév értelmezése 225 ges izgalmai árasztanak el” (2001, 161.). Rojek azt sugallta, hogy a hitelesség von- zereje által a hírességek azért képesek megragadni a fatalok képzeletét, mert kulcsszerepet játszanak a legkülönbözőbb médiumok és kereskedelmi célú érdek műkö désében. A hírességek nélkülözhetetlenek a kereskedelmi siker eléréséhez a konvergens médiakultúrákban, mivel képesek arra, hogy a közönségeket (és a kö- zönség által hozott nyereséget) olyan módokon irányítsák a különböző platformok- hoz és műfajokhoz, hogy azok elérjék a fatalok hétköznapi életét (Turner et al., 2000; Turner, 2004), gyakran azt a benyomást keltve, hogy maguk a hírességek is hétköznapi emberek (Tolson, 2001; Turner, 2004). A híres sportolók különösen fontosak ebben a tekintetben, mert a sportmédia mindig is értékes erőforrásnak számított, hiszen képes volt magához vonzani a globális közönséget (Rowe, 2004a). Ráadásul a híres sportoló képes megtestesíteni a „hitelességet”, s ezzel azt a benyomás kelti, hogy egy körültekintően megkonst- ruált médiaszemélyiség képes megragadni valamit a valóságból. Közben egyre jel- lemzőbbé vált a hírességek ipari mérteket öltő importja, mivel a mai sportsztárok sokkal agresszívabban termelik, irányítják és árulják a médiában szereplő szemé- lyiségüket. Mindez annak a változó médiakörnyezetnek köszönhető, amelyet a tar- talmak jogaiért vívott agresszív küzdelmek jellemeznek (Hutchins és Rowe, 2009). Bam Margera ebben a tekintetben egy olyan említésre méltó fgura, aki a digitális telítettség keretei között sokkal nagyobb szerepet vállalt az imidzsének a termelés- ben, szerkesztésben és terjesztésben. Mindez azért fontos, mert Graeme Turner (2010) szerint a híresség olyan média- jelenség, amely megköveteli, hogy újragondoljuk a média hatalmával kapcsolatos kérdéseket, és a fatalok ismét fontos szerepet játszanak ebben az újragondolásban. Turner meghatározása szerint a híresség „tartalommotor”, ami azt a médiakonver- genciát hajtja, amit a legutóbbi fejezetben ismertettünk (Turner et al., 2000; Tur- ner, 2004 és 2010). Ez a „tartalommotor” különösen hasznos a médiatársadalmak számára, mert a „hétköznapival” kapcsolatos különbségeket manipulálja – a celeb- kultúra úgy válik vonzóvá a hétköznapi emberek számára, hogy azt ígéri, lezárja a teret a sztárok és a nyilvánosság között –, vagy azáltal, hogy a hétköznapi embe- rek számára is könnyen elérhetővé teszi a sztárságot, vagy úgy, hogy csökkenti a sztárok és a közönség közti távolságot azt hangsúlyozva, hogy bizonyos mérték- ben a mesés életet élő sztárok is csak hétköznapi emberek (lásd még Tolson, 2001). A hírességet Turner is olyan témaként azonosította, amely körül különböző „való- sághatásokat” fedezhetünk fel. Ezeket maga a média idézi elő, és különösen a fa- talokat befolyásolják. Ugyanakkor ez egy olyan téma, ahol az is elképzelhetőnek tűnik, hogy az erő- teljes hatások kulturális jelenségként nem rossz szándékúak vagy károsak a fata- lok számára – ezt gondolják például az első fejezetben említett David Grossmanhoz hasonló kutatók. Turner ezzel szemben azt teszi, hogy a teljesítmény nélküli hír- névre irányuló vágyakból indul ki, amelyek mindig jelen vannak a médiatársa- dalmak által létrehozott ifjúsági kultúrákban, és leírja, hogy ez a vágy miért káros