Page 92 - Andy Ruddock – Ifjúság és média

90 Ifjúság és média tatja, a média jelenléte is befolyásolja azokat a tényezőket, amelyekre a jövő történészei a megállapításaikat alapozzák. Más szóval, a média befolyásolja, hogy a történelem miképpen konstruálja meg a múlt valóságát. Mindez tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a történelem- és médiatudo- mányra mint rokon területekre tekintsünk, mert mindkettő aziránt érdeklődik, hogy a társadalmi valóságról szóló versengő elbeszélések hogyan befolyásolják a politikai konfiktusokat. James Curran (2002) szerint a legtöbb médiatudós a társa- dalmi konfiktusok genezisének történeteiből merített; különösen nagy jelentősége van a radikális és populista történetek összevetésének, ahol egyes szerzők arra koncentrálnak, hogy a kapitalizmus hogyan téríti el a média demokratizáló törek- véseit, míg mások inkább azt részletezik, hogy a hétköznapi emberek hogyan használták arra a populáris kultúrát, hogy az a saját érdekeiket szolgálja. O’Malley (2002) szerint a médiatudomány és a történelemtudomány nagyrészt elmulasztotta a közös nevezőre jutás lehetőségét, mert az 1960-as években a médiatudósok úgy gondolták, hogy a történelemtudósok túl keveset foglalkoztak azzal, hogy mi a történetírás célja. Könnyen belátható, ez a kritika E. P. Thompsonra nem vonatko- zik. Azonban Thompson már 1963-ban arra fgyelmeztetett, hogy médiatudósok- nak nagyobb fgyelmet kell fordítaniuk a történelemre, ahogy az is igaz, hogy az elégedetlenségi mozgalmak történészeinek nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy a médiaipar, a technológiák és a hozzájuk kapcsolódó gyakorlatok hogyan tudnak hangot adni az elégedetlenségnek. E szerint a média hatáskutatásának tör- ténelmi dimenziói lehetőséget adnak arra, hogy megfontoljuk, a technológiák hogyan játszanak kiemelt szerepet a történelem és a társadalom befolyásolásában. A következő fejezet éppen ezt a hatást tárja fel az ifjúság, a nemzetközi média és propaganda vonatkozásában. Összefoglalás A médiatechnológia hatalmát csak akkor lehet megfelelően értékelni, ha a tör- ténetét a kultúra, a hatalom és a konfiktus történetének kontextusában értelmez- zük. A médiatechnológiák tanulmányozása lényegében az emberek és a média fel- használói gyakorlatak történetének vizsgálatát jelenti. Úgy tűnik, a közösségi hálózatokkal új korszakába lépett a globális ifjúsági aktivizmus, ahol a fatalok csoportjai tudatosan igyekszenek beavatkozni a nemzeti politikába a Twitterrel, a Facebookkal és a hasonló alkalmazásokkal magukra vonva a globális fgyelmet, s ezzel erősítve a pozíciójukat. Ezeknek a mozgalmaknak a természetét és jelentő- ségét az elégedetlenségi mozgalmak korábbi formáinak kontextusában kell értékel- ni. Ha a médiatudományt és a történelemtudományt társdiszciplínáknak tekintjük, az segíthet megmagyarázni a médiatechnológiák hatását, miközben elkerülhetjük, hogy a technológiai determinizmus hibájába essünk: ne gondoljuk azt, hogy az új