Page 212 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

210 Határtalan médiakultúra váncsiságon és felfedezésen keresztül jutnak el az automatizmusig), a „perceptuá­ lis információ asszociatív alapú feldolgozása legalább olyan fontos, mint a kime- neti oldal motorikus reakciója”. Az asszociatív feldolgozás akkor releváns, ha a 76 motorikus válasz blokkolt. Eva Mattes beavatkozása pont ezt teszi, amikor empá- tiát akar kiváltani a játékosokban. Az empátiához azonban olyan programra lenne szükség, amely „rugalmas, személyre szabott, kontextusfüggő arckifejezések és testi gesztusok létrehozásának képességével vértezné fel a főszereplőt, ami a játék­ ban empátiát, szerelmet vagy féltékenységet váltana ki”. Mi több, egy játék alap­ 77 vetően feladatmegoldó szituációk sorozata; ha ki is válthat katarzist, ez általában az aktív cselekvés folyamán jön létre, s kevésbé a „kizökkentő” események követ­ kezménye. Pontosabb lenne a játékokkal kapcsolatban „aha”-élményről, esetleg a népszerű fow-élményről beszélni katarzis helyett, mely bizonyos mértékig a cse­ 78 lekvés gátoltságát feltételezi. Csak akkor mondhatjuk, hogy valami kizökkentett, ha nem jön motorikus válasz, s a feladatmegoldó asszociatív feldolgozás is csődöt mond. Az erre való refexió indítja be azt a folyamatot, mely az adott eseményt, szituációt a környezetétől elkeretezi E keretezés az új mediális formák esetében fokozottan irányul a testre, a megtestesültségre, olyannyira, hogy képes megket­ tőzni azt, vagy másképpen mondva, hasadást okozni abban. Ebből a kettősségből vagy hézagból indulhat ki a nem mindenapi etikai refexió. Ahhoz, hogy a szimu­ láció a reprezentációhoz hasonlóképpen helyet adjon e refexiónak, a per formatív gesztus lehet az egyik hathatós eszköz. 76 Uo , 254 77 Uo , 253 78 A flow fogalmát Csíkszentmihályi Mihály dolgozta ki számos írásában. Lásd például csíkszenmihályi Mihály: FLOW – Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2001.