Page 282 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

280 Határtalan médiakultúra folyásol minket a világ is. Persze ha csak itt rossz, akkor el lehet innen menni. Az még a jobbik eset lenne, ha csak itt rossz, de a világ jó. Sajnos nem ez van. Most ott tartok, hogy nem szívesen gondolok a „mi lesz?”-re, mert nem látok olyan ró­ zsás kilátásokat. Nem is tudom, annyira mélyen azért nem ásom bele magam… Világviszonylatban, visszatérve a fogyasztói kultúrára, amikor reklámflmekben dolgoztál, azt tulajdonképpen azért sem kedvelted annyira, mert úgy érezted, hogy ez az igényességet negatívan befolyásoló folyamat része? Sajnos inkább magamra vetítettem ki, nem össztársadalmi folyamatokra. Nem is annyira a hatása zavar, inkább arról van szó, hogy a mai napig sem tudom megér­ teni, hogy hogyan lehet hatása ennek az emberekre. Nem tudom felfogni, hogy valakire ez hogyan hathat. A pazarlás, a pénzkidobás viszont mindig borzasztóan zavart. Amennyi pénz elfolyik itt, az egész világ jóllakhatna belőle, komolyan mondom. Tudod, mennyi reklámflmet gyártanak egy évben? Azzal a pénzzel megoldódna minden problémája az emberiségnek. Ez nyilván túlzás de nem em- beri léptékű pénzek mennek el, engem ez zavart mindig. Ehhez hozzátartozik, hogy kidobásra gyártják a tárgyakat, és a reklámflmek is erre sarkallnak? Nem, ez egy külön pazarlás. Hogy annyi élősködőt fenntartanak, akikről már me­ séltem. Akik ötlettelenül ötletelnek itt, szállodában lakatják őket, basáskodnak egész nap, hogy ez kell, az kell, aztán mégsem az kell. Teljesen értelmetlen az egész dolog. Talán már visszaszorulóban van, de sok évbe került, amíg rájöttek, hogy nem szabad erre ennyi pénzt áldozni. A sok semmirekellő elképesztő fzeté­ sért héderel, és nagyon sokszor úgy választják meg, hogy melyik országban fog­ nak forgatni, hogy épp hol van kedvük szórakozni. Mondhatjuk azt is, hogy amit reklámoznak, erkölcstelen, de az, ahogy elkészítik, az is elég erkölcstelen. Nem szoktam mélyen elgondolkozni ezen, mert akkor úgy érezném, hogy leköphetem magam. Vannak persze művészi reklámok is, ezeknél tulajdonképpen valahol mindegy, hogy mit reklámoznak, egyszerűen csodálatosan néznek ki. Az általad a ruhák terén enyhén elmarasztalt ’70-es, ’80-as évekhez képest most szerinted egy igényesebb, sokszínűbb korszakban vagyunk? Igen, igen. Ezzel az „egyenruha”-jelenséggel van most problémám, de talán ez is mindig volt. A fúknál egyébként jobban zavar, mint a lányoknál. Ha te lennél a világ stylistja, merre szabnád az irányt? Nem tudom, ezen most el kell gondolkodnom. Azért nehéz a kérdés, mert a pénz olyan erős befolyásoló tényező, hogy még ha lenne is egy remek ötletem, hogy