Page 30 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

28 Határtalan médiakultúra A nemzeti flmkultúrák újrakeretezése Ugyan az európai flmtörténetet és a kortárs európai flmkultúrát hagyományosan nemzeti keretek között szokás elemezni, az elmúlt évtizedekben ezeknek a kere­ teknek az újragondolása volt az egyik legfontosabb kulturális értelmezési straté­ gia Az európai flmtörténet nemzeti flmiskolák és kiemelkedő szerzők mentén 1 való leírása mellett a populáris flm és az egyes nemzeti flmkultúrák heterogeni­ tása sokkal kevesebb fgyelmet kapott. Az elmúlt egy-két évtized árnyaltabb, több 2 szempontú elemzései elsősorban flmipar és flmkultúra keresztkapcsolataira, ká­ nonok vitáira, a kulturális önazonosság kérdéseire koncentráltak. A hangsúly álta­ lában a nemzeti keretek újragondolásán, és nem a nemzeti flm fogalmának teljes elvetésén volt. A hagyományos elgondolás a nemzeti flmkultúrákat egységesnek (de legalábbis domináns kódok mentén leírhatónak) és erős autonomitással rendel­ kezőnek (azaz egy saját, lokális referenciarendszer által meghatározottnak) tartja. Ahogy azonban maga a nemzetfogalom átalakult, és az esszencialista felfogás he­ lyett a konstruktivista értelmezések lettek a meghatározóak, a nemzeti flmkultú­ rákkal kapcsolatban is a többértékűség és a párhuzamosság, valamint a sokszálú külső kontextusok és kölcsönkapcsolatok kerültek az előtérbe. Nem mintha ezek a 3 jelenségek újak lettek volna: az 1920-as évek páneurópai flmes törekvései vagy a hangosflm bevezető korszakában a több nyelvi verzióban elkészített flmek, illetve természetesen maguk a különféle nemzetközi koprodukciók végigkísérik a flm­ történetet. Legfeljebb ezekkel a kérdésekkel és vonatkozásokkal a flmtörténetírás kevésbé foglalkozott. Az elmúlt évtizedek vitáinak fényében tehát a nemzeti flmművészetek nem­ csak mesternarratívák (nemzeti stílusiskolák), illetve nemzeti klasszikusok által fémjelezve képzelhetők el, hanem a kiemelkedő szerzők mellett például a populá­ ris, illetve a szubkulturális flmek kódjai mentén is leírhatók. Ennyiben tehát a nemzeti flmkultúra fogalma elitista jellegéből veszített, és egyértelműen plurali­ zálódott. Hazai példákra lefordítva ez a váltás nem merül ki abban a szlogenben, hogy a kortárs magyar flm nem csak a presztízsflmekkel egyenlő, és A torinói ló meg a Taxidermia mellett beletartozik a Bánk bán, a Made in Hungária, az Üveg- tigris, a Boldog új élet vagy a Fekete kefe is. Hanem mondjuk kérdés lehet, hogy a hazai populáris flm miféle sajátosságokkal rendelkezik, milyen történetminták, 1 E cím gondolatmenetének kifejtése bővebben: VArgA Balázs: A kortárs magyar film mint kuta­ tási probléma. Metropolis, 2011/3. 8–19. 2 Mette hJort – Scott mAckenzie (ed.): Cinema and Nation. Routledge, London, 2000. Thomas elsAesser, European Culture, National Cinema, the Auteur and Hollywood. In: Uő: European Cinema: Face to Face with Hollywood, Amsterdam University Press, Amsterdam, 2005. 35–56. 3 Andrew higson: A nemzeti keretek bizonytalansága. Ford. máthé László. Metropolis, 2001/1. 50–60.