Page 34 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

32 Határtalan médiakultúra egyre változatosabb együttműködések keretében. Európában évente 1200-1300 flm készül, sokkal több, mint az Egyesült Államokban (a vezető hollywoodi stú- diók mellett a független produkciókat is beleértve). A mozipiaci bevételek hatvan- 7 hatvanöt százaléka mégis az amerikai flmekhez köthető, és pusztán húsz-huszonöt százalék az európai alkotások részesedése. Az európai mozikban évente több mint ezer európai flmet mutatnak be, amerikai flmből pedig kétszáz-kétszázötvenet, az amerikai flmek átlagosan tehát sokkal nagyobb közönséget vonzanak, mint az eu­ rópaiak. Ez a koncentráció vagy blockbustertrend (tehát az, hogy maroknyi flm hozza a bevétel komoly százalékát, akár döntő többségét) évtizedek óta jellemző, és az elmúlt időben csak erősödött. A hollywoodi blockbusterekkel vetekedő né- zőszámot az európai piacon az ezredforduló után csak néhány brit és francia flm tudott produkálni (Életrevalók, Bridget Jones naplója, Asterix és Obelix). A nem­ zeti piacokon gyakran előfordul, hogy egy-egy hazai alkotás vezeti a toplistákat (Spanyolországban a Torrente-flmek, Lengyelországban a látványos irodalmi adaptációk, néhány cseh komédia, mint az Oscar-díjig is eljutott Kolja), ezek azon­ ban, ha el is jutnak az európai piacra, ott messze nem olyan sikeresek, mint oda- haza. Az európai (és a nemzetközi) forgalmazás a kisebb nemzeti flmgyártásokat képviselő szerzői flmek számára különösen fontos, amelyek odahaza csekély né­ zőszámot érnek el. Az elmúlt évtized fesztiváljait „végignyerő” román flmek össz­ európai bevételének például tizede származik a hazai piacról, kilencven százaléka pedig az európai forgalmazásból jön. Európai flm: a láthatóság csapdái Az amerikai flmek tehát most már lassan száz éve uralják az európai flmpiacot. Az arányok és a számok ugyan évről évre és országról országra változnak, de nincs olyan európai flmpiac (és más kontinensen sincs sok), amelyen a hazai al­ 8 kotásokból származó bevétel meghaladná az ötven százalékot. Európában a 2010-es években a francia, a cseh és a dán flm volt a legsikeresebb odahaza: mindhárom országban stabilan huszonöt-harminc-negyven százalék a saját flmek hazai piaci részesedése. A skála másik végpontján a román, a portugál, az osztrák és a szlo­ 7 2011-ben például 1336 játékfilm készült Európában, míg az Egyesült Államokban 817. Indiában 1255, Kínában pedig 588. Az európai mozipiac azonban kisebb az amerikainál: szintén 2011-ben Európában 954 millió mozijegyet adtak el, az USA-ban pedig 1 millió 285 ezret. (Ugyanebben az évben Kínában 370 millió, Indiában pedig 3 milliárd [!] mozijegy fogyott – az átlagos jegyárak azon­ ban sokkal alacsonyabbak voltak, bevétel tekintetében tehát nem volt ekkora eltérés.) Lásd Focus: World Film Market Trends 2011. European Audiovisual Observatory, Strasbourg, 2012. 8 A török és az indiai filmgyártás, vagy az elmúlt másfél évtizedben hihetetlenül felfutó és oda haza, illetve a régióban is rettentően népszerű dél-koreai film talán a legerősebb ellenpéldák.