Page 38 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

36 Határtalan médiakultúra 1993-as európai-amerikai GATT-tárgyalásokon, amelyeken a francia kulturális lobbi által vezetett európai delegáció sikeresen védte meg, vonta ki az európai fl­ meket a teljes szabad kereskedelmi kitettség alól.) A kilencvenes években és a két- ezres években mindazonáltal rendszeresek voltak az elemzések és a vizsgálatok egyes nemzeti flmtámogatási rendszerekről és azok EU-szabályozásokkal kompa­ tibilis mivoltáról – így több alkalommal a magyar flmtörvényről is. 13 Az európai nemzeti flmtámogatási rendszerek tehát az elmúlt évtizedekben nemcsak sokat változtak, a differenciálódás, illetve a kulturális, politikai és gaz- dasági aspektusok közötti egyensúlykeresés felé elmozdulva, de az éves támogatá­ si összegek is emelkedtek. Különböző számítások szerint a kilencvenes évek köze­ pén Nyugat-Európában évi félmilliárd ECU lehetett az éves állami flmtámogatás (a forint/ECU árfolyam 1995-ben 162, 1996-ban 191 volt), a kétezres évek elején meghaladta az egymilliárd eurót, napjainkban pedig, ahogy erről már volt szó, két­ milliárd euró körül lehet ez az összeg. 14 Európai összefüggésekben tehát a magyar flmtámogatási rendszer alakulásáról az elmúlt évtizedekben azt mondhatjuk, hogy az a rendszerváltás után, az állami, szocialista stúdiórendszer lebontásával, és egy új támogatási intézmény, a Magyar Mozgókép Alapítvány felállításával, követte a kelet-európai országok trendjeit. A kétezres években a magyar flmtörvény, illetve annak kulturális és gazdasági aspektusokat egyaránt fgyelembe vevő szabályozása (a hazai flmgyártás helyzeté­ nek megerősítése, adó- és befektetői kedvezmények, a hazai flmipar fejlesztése és nemzetközi integrácója) szinkronban volt mind az egységesülő európai flmipar 15 trendjeivel, mind a különböző európai flmtámogatási rendszerek alakulásával. 13 zAchAr Balázs: Filmtámogatás az Európai Bizottság szemüvegén keresztül. Állami Támoga- tások Joga, 2013/4. 115. 14 André lAnge – Tim Westcott: Public funding for film and audiovisual works in Europe – A comparative approach. European Audiovisual Observatory, 2004. 15 Az elmúlt tíz év stúdióalapítási hulláma (Korda Stúdió, Etyek, Origo Film Group Rákospalota, Stern Stúdió, Pomáz), illetve a MAFILM műtermeinek a felújítása nemzetközi szinten is versenyképes filmipari infrastruktúrát hozott létre. A Filmtörvénnyel bevezetett befektetési és adókedvezmények nem pusztán a hazai filmek gyártását segítik, hanem a Magyarországra vonzott külföldi bérmunkák előtt is megnyitották az utat. (A filmgyártási költésekben az arány hozzávetőleg egyötöd-négyötöd a nemzetközi bérmunkák javára.) A stúdióépítések és a közvetett állami támogatás (adókedvezmények) ugyanannak a rendszernek a szorosan összekapcsolódó két oldalát jelentik, hiszen a kedvezmények révén tudott hazánk versenyképes árakat, az új stúdiók révén pedig korszerű infrastruktúrát felmutatni a nemzetközi piacon. Az új stúdiók hálózata elsősorban nem is a magyar filmek gyártását szolgálja (bár hazai produkciók is forogtak az új műtermekben), hanem az angolszász televíziós és filmes bérmun­ kákat, illetve részben a reklámfilmgyártást. A nemzetközi stábok komoly hazai pénzköltése, valamint az A-kategóriás filmek és sorozatok hazai forgatásának turisztikai és PR-értéke mellett azonban a filmipari fordulat természetesen a hazai filmszakma számára is haszos. Szakemberek százainak ad munkát, akik olyan volumenű produkciók elkészítésében és lebonyolításában szerezhetnek tapaszta- latot, amit hazai filmekben nem tudnának.