Page 39 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 37 Az elmúlt években felállított új rendszer és a Magyar Nemzeti Filmalap, működé­ sét és forrásait tekintve (a Hatoslottó bevételeit sikerült átirányítani a flmfnanszí- ro zásba) szintén számos európai ország szabályozásához hasonlítható. Az egyes flmtámogatási rendszerek struktúrája azonban nem minden. A fnan­ szírozás átalakítása az elmúlt pár évben nem véletlenül kavart hatalmas vitákat, hiszen a közpénzek felhasználásának kardinális kérdései kerültek elő (önkormány­ zatiság, kontroll, konszenzuskeresés, átláthatóság). Mindezzel együtt megkockáz­ tatható, hogy nem a pénzosztás szervezeti rendje a perdöntő abban, hogy jó vagy rossz flmek születnek. A Magyar Mozgókép Közalapítvány felszámolása, majd a Magyar Nemzeti Filmalap megalakítása körüli viták, az átalakítás keménysége, a konszenzusok elmaradása, a magyar flmgyártás időszakos leállása, és minden­ nek az emberi és szakmai kapcsolatokban mérhető ára igen nagy. Nagy kérdés, hogy mikorra sikerül kilépni az elmúlt évek hosszúra nyúlt árnyékából. Mikor és hogyan lehet a sebeket és defekteket enyhíteni, javítani. A magyar flmgyártás az elmúlt egy-két évben immár az új rendszerben működik. A továbbiakban azonban elsősorban nem erről a rendszerről kívánok szólni, hanem arról a kulturális kör­ nyezetről és átalakuló médiakultúráról, azokról a régi és új kérdésekről, elvárá- sokról, szempontokról és értékekről, amelyek a magyar flmeket körülveszik, hatá­ rolják és meghatározzák ma Mozivásznon innen és túl Amikor flmekről beszélünk, általában mozipremierekre gondolunk. Csakhogy kérdés, mennyiben jogos a flmet kizárólag a mozihoz kötni. Egyrészt a mozi- forgalmazási bevétel már messze nem a legfontosabb bevételi forrása a flmeknek. A 2000-es évek derekán, a DVD-lejátszók széles körű elterjedése utáni években és egyben az online flmfogyasztás robbanása előtti pillanatban az európai DVD-piac (eladott és kölcsönzött flmeket együtt számolva) másfélszer akkora bevételt jelen­ tett, mint a mozipiac. Ezt a trendet elsősorban a nyugat-európai DVD-fogyasztás fűtötte, de az évtized közepén a hazai DVD-piac nagyságát is legalább a mozi- piaccal azonosnak becsülték az elemzések (sőt többek szerint a legális DVD-piac Amúgy egy friss felmérés szerint 2010 és 2014 között Magyarországon a filmgyártásra fordított költések elérték a GDP 0,15 %-át. Ez az arány két és félszerese az európai átlagnak (a GDP-arányos átlag számítása nyilván egy stratégia a lehetséges méricskélések közül), és az európai országok közül a filmipar hazánkban járul hozzá legnagyobb mértékben a gazdaság növekedéséhez. A Magyar Nemzeti Filmalap sajtóközleménye (2015. 03. 02.) az European Audiovisual Observatory vonatkozó sajtóhíre alapján. http://www.obs.coe.int/documents/205595/3477362/PR+Fiscal+Incentives+Report+publication+ EN.pdf/1ee48699-70bc-4e2d-9841-9446953aedbc