Page 44 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

42 Határtalan médiakultúra vajon sok készül belőle vagy kevés, azaz hogy évente hány magyar flm gyártása / támogatása lenne az „optimális”. Világos persze, hogy erre a kérdésre nincs egyér­ telmű válasz, mert minden attól függ, hogy mik a prioritások. A nézőszám növe- lése, a műfaji és tematikai skála bővítése, vagy az, hogy mindig csak a legjobb tervek valósuljanak meg – ha az adott évben nyolc ilyen van, akkor nyolc flm készüljön, ha tizenöt, akkor annyi? A 2010 előtti, illetve a jelenlegi flmtámoga- 20 tási rendszer többek között ebből a szempontból különbözik élesen egymástól. A 2000-es évek második felében az volt a trend, hogy minél több flm készüljön. A 2004-es flmtörvény koncepciója évi húsz-huszonöt magyar flmet tartott opti­ málisnak – ennél aztán még magasabbra, adott esetben harminc fölé ugrott az éves flmszám. Az európai kontextusban az átlagnál magasabb számok mögött részben az az elgondolás állt, hogy sok flm elkészítésével lehet minél több témát, műfajt lefedni (továbbá persze a flmkészítésre vágyó alkotóknak lehetőséget adni), így lehet elsőflmeseknek és kísérletező alkotásoknak utat nyitni, továbbá a nézők f­ gyelmének felkeltése és fenntartása érdekében is hasznos, ha sok magyar flm pö­ rög. Az éves statisztikák ezeket a törekvéseket csak részben igazolták vissza, mert bár a magyar flm piaci részesedése ezekben az években volt a legnagyobb, ez el­ sősorban néhány magas nézettségű sikerflmnek, és nem annak volt köszönhető, hogy minden hazai flmre többen mentek volna el, mint korábban. Az elmúlt években felállt új rendszer, a Magyar Nemzeti Filmalap flozófája szerint eleve kevesebb magyar flm fnanszírozását kívánja vállalni, évi nyolc-tíz játékflm és néhány egészestés dokumentum-, illetve animációs flm elkészítését jelölték meg célként. A korábbi „túltermeléshez” képest tehát a célok visszafogot­ tabbak, a mögöttük álló koncepció pedig az, hogy csak a forgatókönyvében és gyártási tervében egyaránt átgondolt projektek kapjanak zöld lámpát. Készüljön kevesebb flm, de azok legyenek jobban átgondolva és előkészítve, a jó tervek azokban mindig kapjanak lehetőséget, azokra mindig legyen, maradjon pénz. 21 20 Fontos további szempont lehet a magyar filmgyártás hagyománya is. Magyarországon az 1960- as évek eleje óta évente átlag 20-25 film készült. Ez a szám a rendszerváltás után visszaesett, később azonban – többek között az alacsony költségvetésű, low-budget filmek és a független filmkészítés előretörése miatt – újra stabilizálódott. Az 1990-es években Magyarországon kevés pénzből relatíve sok film készült, ezek egy része azonban el sem jutott a mozikba. A 2000-es évek azután mind a költ­ ségvetésben (az éves állami támogatásban), mind az évente készülő filmek számában növekedést hoztak 21 A Filmalap ezzel magyarázza, hogy miért nem költi el a rendelkezésére álló pénzt: nem az a cél, hogy elköltsék az összes pénzt (és főképp nem az, hogy túlvállalják magukat – bár ez úgy tűnik, nem fenyeget), hanem hogy a legjobb tervekre mindig legyen pénz. Tehát egyetlen forrásból előállhasson az adott film költségvetésének oroszlánrésze. Ez kétségkívül nagyobb stabilitást ad, ám szokatlan is az európai filmgyártásban, ahol jellemzően sok forrásból, több támogató bevonásával, többszörös kopro­ dukciókban készülnek a filmek.