Page 47 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 45 fesztiválokon (és a mellettük szervezett flmpiacokon) sikerrel szereplő flmeknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy külföldön moziforgalmazásra kerüljenek. 25 Csakhogy ennek a hagyományos művészflmes-művészmozis forgalmazás meg­ roppanása idején a korábbinál kisebb szerepe van. A fesztiválok egyik legfon- tosabb szerepe továbbra is az, hogy felhívják a fgyelmet a kevéssé populáris fl­ mekre, illetve ütemesen formálják a kánont, évről évre új trendeket és alkotókat felfedezve (akiknek későbbi sikerei egyben a felfedező fesztivál presztízsét is nö­ velik majd). A flmfesztiválok azonban korántsem csak a flmforgalmazási piac és a médiahírverés szempontjából fontosak. Sokkal inkább önálló hatalmi ágazatként jelentkező hálózatot jelentenek. Olyan rendszert, amely a flmszakma mindegyik szegmensében képviselteti magát a gyártástól a forgalmazásig és a bemutatásig. Hagyományosan a flmfesztivált a gyártás és a forgalmazás közötti fontos lánc­ szemként szokás elképzelni. Itt méretnek meg az új flmek, itt csapnak le a forgal­ mazók a legizgalmasabb újdonságokra, hogy aztán a kiválasztott fesztiválrajongó kevesek után a szélesebb közönség a premierpalotákban és művészmozikban is lát­ hassa ezeket a flmeket. A vezető fesztiválok azonban napjainkban már nemcsak kész flmekkel törőd­ nek, hanem készülő flmekkel is. Filmgyártást ugyan nem támogatnak, különböző alkotói ösztöndíjak és speciális alapok révén azonban a projektfejlesztés területén egyre aktívabbak, és gyakran alkotók és producerek közötti házasságközvetítőként lépnek fel Az alkotók számára hihetetlenül fontos bekerülni ebbe a hálózatba, és 26 nem pusztán a projektfejlesztés (egyfajta minőségi kontroll) lehetősége miatt, ha­ nem azért is, mert ettől kezdve az adott alkotó vagy projekt valamelyik vezető fesztivál nevével felcímkézve fut majd, így pedig sokkal nagyobb esélye lesz gyár­ tót és koproducert találni, jelentős fesztiválra eljutni, és ezen keresztül a nemzet­ közi forgalmazásban is megjelenni. 27 A fesztiválok másfelől izgalmas, dinamikus események. Még a médiacirkusz által elkerült kisebb rendezvények is. Ebben rejlik a szexepiljük, és ez a feszti- válok túltengésének egyik erős magyarázata. Hiszen az egyszeri és egyszerű 25 Ellenpéldák persze mindig vannak. Az idei Oscar-díjas lengyel Ida például úgy futott be hatal­ mas nemzetközi karriert (benne több tucatnyi fesztiváldíjjal), hogy nem a vezető filmfesztiválok vala­ melyikén volt a világpremierje 26 Dorota ostroWskA: International Film Festivals as Producers of World Cinema. Cinéma & Cie (X) 2010/14–15. 145. 27 A kortárs magyar film nemzetközileg jegyzett alkotói közül többen is részt vettek valamelyik nagy fesztivál residency programjában, vagy / és lépésről lépésre, először egy vizsgafilmjük, rövid­ filmjük vetítésével, majd az egyik mellékszekcióban szerepelve jutottak egyre feljebb és beljebb a fesztiválhierachiában. Így fonódott össze Mundruczó Kornél vagy Kocsis Ágnes neve és pályája a cannes-i fesztivállal. És akkor nem árt még egyszer hangsúlyozni: ezek a keresztkapcsolatok éppany­ nyira hasznosak a fesztiváloknak és az alkotóknak. A fesztivál brandje és a szerzői név vagy brand egymást erősítik.