Page 49 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 47 előállni, mert ahhoz túl drága a bekerülés, és egyszerűen nem fogy annyi mozi­ jegy, DVD, és a tévék sem fzetnek eleget az esetleges sugárzásért. Ez a helyzet azonban nemcsak Magyarországra igaz, hanem a hozzánk hasonlóan tízmilliós Csehországra is, ahol a hazai flmek piaci aránya az elmúlt tizenöt évben átlag huszonöt százalék volt. Akadt olyan hazai flm, amelyet több mint egymillióan néztek meg, és 2013-ban például az éves tízes toplistán öt cseh flm is szerepelt. A zárt és szűk piac tehát nem szükségszerűen jelenti, hogy lehetetlen akár keres­ kedelmileg is sikeres, népszerű flmkultúrát létrehozni. Csakhogy a cseh flmek nemcsak napjainkban sikeresek odahaza, hanem immár hosszú évtizedek óta. A hatvanas évek cseh újhulláma úgy volt a kelet-európai modern flm egyik legiz­ galmasabb irányzata, hogy a flmek politikai pikantériájuk és modernségük mel­ lett hihetetlenül népszerűek is voltak. És ez a népszerűségük, a hazai flmek hazai közönséggel való barátságos kapcsolata azóta is megmaradt. Túlzás lenne persze azt mondani, hogy „szeretni kell, ennyi az egész”, és hogy a bohém és hedonista cseh kultúrában gyökerező cseh flmeket könnyű szeretni, mert ők is szeretik ma­ gukat (meg az életet), bár az 1990-es évek magyar sikerflmjei mintha épp ezt a cseh példát követték volna (Csinibaba, Sose halunk meg). Az ezredforduló óta modernizálódott magyar populáris flmkultúra emblematikus alkotásai (Csak szex és más semmi, Valami Amerika 1–2) más mintát követnek A kortárs angolszász 29 romantikus vígjátékok helyi változatainak elkészítése nemcsak magyar jelenség, hanem a lengyel flmet is áthatja. Ami viszont hazai specifkum, az az, hogy a ma­ gyar populáris flmek szinte egyetlen témát ismernek, mégpedig a kereskedelmi média világát. Nem pusztán arról van szó, hogy onnan merítik a sztárjaikat, a tá­ mogatásukat, mert ez természetes. Csakhogy a cselekmény közege és a hősök is leggyakrabban a reklámcégek, kereskedelmi tévék, rádiók harsány és csillogó vilá­ gába vezet (Valami Amerika, Társas játék, Coming out). A Bridget Jones-economy, a jól kereső, lelkesen fogyasztó, nagyvárosi húszas-harmincas rétegből származó hősök persze a kortárs angolszász romkom-világnak is a pillérei, azonban nem ki­ zárólagos pillérei. A hazai populáris flm újhullámának talán épp az lehet majd az inspirálója, hogy ha sikerül felfedeznie olyan újabb (esetleg régebbi) témákat, cselekményközegeket és típusokat, amelyek nézők sokasága és a közös populáris élményvilág számára egyszerre tudnak felismerhetőek, sajátok és szerethetők is lenni 30 29 Minderről bővebben írtam a Metropolis magyar vígjátékokkal foglalkozó laszámában. VArgA Balázs: Sufnituning és médiadesign. Magyar filmvígjátékok a rendszerváltás utáni évtizedekben. Metropolis, 2014/4. 38–48. 30 A 2015 tavaszán bemutatott, és hosszú időn keresztül a toplistán szereplő, több mint százezer nézőt vonzó Liza, a rókatündér sikerének egyik magyarázata talán épp az lehet, hogy kilépett a magyar vígjátékok hagyományos cselekményközegéből. Más világot, sajátos, egyéni miliőt teremtett, és a hazai filmből javarészt hiányzó középfajú, midcult populáris film egyik lehetséges irányát mutatta meg