Page 45 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 43 Az új rend kritikusai általában azt hangsúlyozzák, hogy a magyar flmkultúra gaz­ dagsága és változatossága sérül azzal, ha csak egy fnanszírozó forrás van, és a korábbinál sokkal kevesebb tervet támogat. Ebben a vitában azért is lehetetlen igazságot tenni, mert láthatóan különböző, önmagukban sem egykönnyen megha­ tározható szempontok feszülnek egymásnak. Az azonban egyértelmű, hogy ha a 2010 előtti és a jelenlegi magyar játékflmes fnanszírozási rendszert összevetjük, akkor a kettő egymásnak az inverze. Az egyik rendszer prioritásai a másik számá­ ra kevéssé fontosak vagy nem értelmezhetőek (szakmai önkormányzatiság, a teljes magyar flmkultúra képviselete), és ahol az egyik rendszer gyenge pontjai voltak, épp ott próbál erősíteni a másik (feszes költségvetési kontroll, túltermelés és túl­ költés 2010 előtt, alultermelés és alulköltés 2010 után). A forgalmazási adatok alapján sem lehet egyértelműen eredményt hirdetni. Az éves flmszám szűkebb, de sok az elsőflmes és van műfaji, tematikai változatos­ ság. A hazai flmek nézettsége terén azonban továbbra sem sikerült áttörést elérni. A Filmalap által támogatott alkotások között vannak népszerű vígjátékok (Meg- dönteni Hajnal Tímeát, Liza, a rókatündér) és sikeres szerzői flmek (Fehér isten), de sikervárományosnak gondolt bukások is (Mancs). A magyar mozipiac minden korábbinál koncentráltabb (hiszen a Cinema City hálózat mozijai uralják a piacot), a művészmozik száma pedig csökken, szisztematikus támogatásuk nem megoldott, és mindez erősen visszahat a magyar flmek bemutatkozásának esélyeire is. 22 Az elmúlt öt év másfelől komoly magyar flmes nemzetközi fesztiváldíjakat ho­ zott (Berlinben Ezüst Medve A torinói lónak és a Csak a szélnek, Cannes-ban az Un Certain Regard szekció fődíja a Fehér istennek, és persze a legfrissebb és leg­ komolyabb elismeréssorozat: a zsűri nagydíja, hangmérnöki díj és FIPRESCI-díj a Saul fának; illetve Karlovy Varyban A nagy füzet és a Szabadesés díjai). Ezek közül a flmek közül akad, amely a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz és a 2010 előtti rendszerhez köthető, és akad a Filmalap által fnanszírozott alkotás is a lis­ tán. Úgy tűnik tehát, hogy továbbra is presztízsflmek terén áll a legjobban a hazai flmkultúra. Ezért is tanulságosak azok a viták, amelyek a fesztiválflmek divatját és a külföldi elismerések értékét övezik. Mérték és érték, cirkusz és elitizmus – a nemzetközi flmfesztiválok sokszoros kereszttűzben állnak. Mégis egyre több a fesztivál, úgy tűnik, a kortárs flmkultúra egyetlen, soha véget nem érő esemény­ folyam, fesztiválok végtelen sorozata 22 gyenge Zsolt: Hova menne ma moziba Rozika? Filmforgalmazás Magyarországon. Filmtett, 2013. december, http://www.filmtett.ro/cikk/3516/filmforgalmazas-magyarorszagon