Page 41 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 39 beszédnek ez a vakfoltja: hogy úgy próbálunk magyar flmekről értekezni, hogy közben kevés fogalmunk van arról, hogy vajon ténylegesen milyen közönség, hol, milyen platformon, milyen formában nézi ezeket a flmeket. Adászavar? – a magyar flm esete a televíziókkal Lehet, hogy a digitális platformok és a DVD-piac emlegetésével máris túl előre szaladtam. Hiszen a flmgyártás természetes szövetségeséről, a televíziókról még egy szó sem esett. Pedig az európai flmkultúrák a hetvenes évek óta sikeres szim­ biotikus kapcsolatban élnek – elsősorban a közszolgálati – televíziókkal. A flm­ kultúra izgalmas és vonzó tartalmat tud szolgáltatni a kielégíthetetlen étvágyú, műsorigényű televízióknak, azok pedig (társ-) fnanszírozóként tudnak hozzájárul­ ni a mozgóképipar és -kultúra sikeres működéséhez. Ehhez képest a magyar flm­ szakma és a televíziók kapcsolatát általában sötét színekkel szokás jellemezni, azt hangsúlyozva, hogy a hazai flmkultúra a rendszerváltás utáni évtizedekben nem tudott partnerre találni sem a közszolgálati televíziókban, sem a kereskedelmi té­ vékben. Ez ugyan nagy vonalakban igaz, de azért nem feltétlenül csak fekete színekkel lehet jellemezni a hazai flmes-audiovizuális szektor együtt(nem)műkö­ dését. A Magyar Televízió gyártóként, koproducerként, gyártási kapacitás és mű - soridő, reklám felajánlásával számtalan magyar flm létrehozásában közreműkö­ dött, bár a hosszabb távú, szisztematikus együttműködés a különböző nagy ívű tervek és szerződések ellenére (a Teleflm-projekt az 1990-es években, majd a 2004-es flmtörvénnyel létrehozni szándékozott Mozgókép Koordinációs Tanács és az MMK, valamint az MTV együttműködése) valahol mindig elbukott, vagy nem futott végig. A Duna TV magyar flmek (elsősorban dokumentumflmek, rö­ vidflmek, kísérleti és low budget független alkotások) gyártójaként, valamint a magyar flmek egyes számú televíziós bemutatóhelyeként volt kulcsfontosságú. A kereskedelmi tévék nélkül pedig valószínűleg a hazai populáris flmkultúra új­ hulláma és részleges modernizálódása is másként zajlott volna le (bár tudom, hogy sokan éppen egy ilyen alternatív forgatókönyvnek szurkoltak volna, a lehető leg­ rosszabb verzióként elgondolva azt, ami mégis történt és létrejött). A magyar flm és a televíziók közötti keresztkapcsolatok kérdését különösen éles fénybe helyezi a „minőségi televíziózás” és a sorozatkultúra kortárs hiper- hulláma. Miközben a formai és műfaji frissítésekben bővelkedő tévésorozatok vi­ lágszerte a mozgóképipar megújuló energiaforrását jelentik, idehaza csendesebben Egy friss cikk a témában: klág Dávid: Persze, hogy mindenki torrentezik, ha nem lehet máshogy. Index (2015. 02. 27.) http://index.hu/kultur/media/2015/02/27/fekete_leves_ncore_streaming_vimeo_ youtube_stb/