Page 37 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra
P. 37
VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 35 gek igen magasak, a megtérülési lehetőségek azonban igen gyengék. Állami sze repvállalás nélkül tehát nem nagyon lehet működőképes flmgyártást fenntartani. Az állami szerepvállalásnak azonban igen sok módja lehet. A nyolcvanas évek vé gén ezek a variációk az amerikai flmes dömping nyomása alatt formálódtak. Az évtized végén az európai (elsősorban nyugat-európai) flmgyártások a növekvő hollywoodi befolyással szemben próbálták felvértezni magukat. A védekezésnek 10 két fő stratégiája volt: az egyik a nemzeti piacvédelmi és flmtámogatási rendsze rek felülvizsgálata és átalakulása, a másik pedig az európai flmkultúra egységes intézményrendszerének kialakítása. A nemzeti piacvédelmi és flmtámogatási rendszerek újragondolása során egé szen különböző stratégiák és elvek versenyeznek egymással. A „szabályzók”, avagy „beavatkozók” és a „liberálisok”, avagy „deregulálók” vitájában a szabályo zók, avagy piacvédők legfontosabb eszköze a kvótarendszer volt, míg a deregulálók a közvetett támogatási politikákban hittek (adó- és befektetési kedvezmények). 11 A nyolcvanas évek az audiovizuális tartalmakat védő intézkedések megjele- nésével volt jellemezhető. A kilencvenes években a korábbi, elsősorban kulturális értékeket előtérbe helyező támogatási rendszerekben elindult egyfajta egyensúly keresés, ugyanis új, lényeges prioritásként jelentek meg a gazdasági célok és as pektusok is. A kilencvenes évek végétől kezdve, illetve a kétezres években igen sok európai országban hoztak a flmipart (és a támogatásokat) is szabályozó fl mes-audiovizuális kerettörvényeket – a 2004-es magyar flmtörvény tehát ebbe a kontextusba illeszkedik. Továbbá, a kilencvenes években megindult trend, amely a gazdasági szempontokat igyekszik mind komolyabb mértékben fgyelembe ven ni, leggyakrabban valamilyenfajta, a mozisikereket díjazó automatikus támogatási szisztéma felállításával valósult meg – a magyar flmtörvény ebből a szempont 12 ból is követte az európai trendet. A hazai szabályozás a kétezres években abból a szempontból is szinkronban volt az európai trendekkel, hogy idehaza és Európá ban egyaránt a mozisikereket támogató automatikus mechanizmusok igen gyakran adókönnyítő intézkedésekkel együtt, vagy azok következményeként jelentek meg. Az EU-t megalapító 1992-es maastrichti szerződésben is kiemelten szerepel a kultúra támogatása – a kortárs európai flmtámogatási rendszereknek ez a kitétel az egyik elvi és jogi alapja. (A „kulturális kivétel” elve játszotta a kulcsszerepet az 10 Peter humPhreys: EU audiovisual policy, cultural diversity and the future of public service broadcasting. In: Jackie hArrison – Bridgette Wessels (ed.): Mediating Europe: New Media, Mass Communications and the European Public Sphere New York, Berghahn Books, 2012. 183–212. 11 Ezeket az elnevezéseket Richard Collins monográfiájára hivatkozva használja a szakirodalom. Richard collins: Broadcasting and Audio-Visual Policy in the European Single Market. London, John Libbey & Co Ltd., 1994. 12 Az északi és a balti országokban ekkoriban vezettek be ilyen rendszereket, míg a déli országok ban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) működő szisztémákat ebben az időben megrefor- málták
