Page 33 - Antalóczi Tímea – Határtalan médiakultúra

VArgA BAlázs: A magyar flmkultúra régi és új határai 31 szándéka nélkül, hogy tiszta elhatárolásokat tudnánk vagy akarnánk tenni. A ket­ tős vagy sokszoros foglaltság, az átfedések, mellérendelések és határátlépések 6 hibrid kulturális szőttese mindig sajátos mintázatot jelent, ezért a legjobb, ha eset­ ről esetre haladva ezekre az egyéni leosztásokra és keveredésekre fgyelünk az elemzésekben. Bevételek és kivételek Amikor nem elméleti irányzatokról és értelmezési lehetőségekről beszélünk, ha­ nem konkrét flmipari tendenciákról, a nemzeti keretek elég magától értetődőek. Intézményi szinten a nemzeti flmgyártás jelenti a stabil támpontot: a különböző flmtörvények és támogatási szabályzatok olykor igen bonyolult kritériumok és pontrendszer segítségével határozzák meg, hogy mi számít nemzeti produkciónak (az alkotók nemzeti hovatartozása, produkciós háttér, forgatási helyszín, a flm témájának kulturális vonatkozásai stb.). Az összeurópai támogatási alapok és a koprodukciós szabályzatok szintén aprólékos feltételrendszer szerint dolgoznak. Csakhogy amikor nézőként flmet választunk, akkor nem a statisztikai besorolás alapján döntünk. Hanem téma, műfaj, szereplők, rendező, hírverés, szájpropa ganda és megannyi más faktor alapján. Nézőként nem az érdekel minket, hogy Haneke vagy Kieslowski francia (ko)produkcióban készített flmjei francia, osztrák vagy lengyel flmek, hogy a Harry Potter mennyiben brit vagy A napfény íze mennyi­ ben magyar flm. Kevésbé ismert flmkultúrák vagy rendezők esetében a nemzeti hovatartozás talán nagyobb orientáló szereppel bír, a világ legtöbb helyén azonban úgy tűnik, a döntő szempont az, hogy egy flm amerikai, vagy sem. Az európai flmek pedig az esetek túlnyomó többségében nem amerikaiak. Kivéve a gyártási statisztikák szerint britnek számító, ám hollywoodi háttérrel és amerikai-nemzet­ közi fnanszírozással készített sikerflmeket (Harry Potter, Skyfall), vagy mondjuk a Luc Besson műhelyéből kikerült akcióflmeket (főképp az Elrabolva-sorozat da­ rabjait), amelyeket a nézők többsége akkor is amerikai flmekként néz, ha brit vagy francia cég gyártotta őket. Viszont egyelőre nem ezek a flmek jelentik az európai flmgyártás fősodrát. Hanem egészen másfajta alkotások. Vagy pontosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy az európai flmnek épp az a sajátossága, hogy nincs fősodra (legalábbis nem olyan, mint az amerikai, hollywoodi flmeké). Mennyiségi szempontból mindazonáltal az európai flm napjainkban is virág­ zik, évről évre igen sok flmet gyártanak a kontinensen, jobbára közpénzből és 6 A kettős foglaltság Thomas Elsaesser kifejezése az európai filmkultúra egymást átfedő nemzeti– transznacionális–európai kontextusaira. Thomas elsAesser: Kettős foglaltság. Tér, hely és identitás az 1990-es évek európai filmjében. Ford. hornung Ágnes. Metropolis, 2010/2. 56−67.