Page 11 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

1. Bevezető 9 sével), amit minden új generációnak ismernie kell ahhoz, hogy beilleszkedhessen a közösségbe. A közoktatást szolgáltató, kötelező Iskoláról tehát, amely az utóbbi időben – úgy negyven-ötven éve – egyre nagyobb bajban van, hiszen egyre több jel mutat arra, hogy mintha fokozatosan erodálódna az iskola társadalmi legiti- mációja Az iskolabajok maholnap már a közoktatásra adott, a felvilágosodásban, a modernitásban gyökerező civilizációs megrendelés alapjait kezdik ki (és nem csupán hazánkban), mivel: – A társadalom többnyire kevéssé igazolja vissza a tanárok munkáját, ezt jelzi az anyagi és az erkölcsi megbecsülés hiánya (a tanárképzés régóta erősen kontra- szelektált, a pálya társadalmi státusza alacsony, ezzel összefüggésben a tanár – mint véleményformáló – hitele erősen csökken); – A közoktatás eredményessége és hatékonysága megkérdőjeleződik. A hagyo- mányos közoktatásban elsajátítható, akadémikusan elfogadott tartalmak (vagyis a szimbolizált és egyben kanonizált hagyomány) közvetítése problematikussá vált Az iskola által szolgáltatott tartalom/tudás bizonyítványokban megteste- sülő érvényességét a társadalom az alkalmazás során, a munkahelyek piacán fo- lyamatosan megkérdőjelezi; – Az oktatási térben állandósul a reformigény, és azzal párhuzamosan a bizonyta- lanság abban, hogy valójában ki, miféle entitás is volna jogosult újraszabályozni a tartalmat, a közoktatás mit-jét és a hogyan-ját újrafogalmazni; – A társadalmi ráfordítás mértéke kritikussá válik: a létező iskola működési költ- sége magas, a viszonylag jól működőé (személyre szabott oktatási szolgálta- tások, kreatív technikák a képességfejlesztésben, elismert szakemberek alkal- mazása) pedig olyan extrém magas, amelyet társadalmi léptékben a közösség (ezúttal a nemzet) nem fzet meg. A közgazdasági racionalitás, az esélyegyenlő- ség biztosítása, a lemaradók felzárkóztatása és a minőségi közoktatás igénye együttesen szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a közoktatási ellátórendszert – különösen a szegényebb országokban; – A bizalmi válság és az értékválság A tanulók egyre kevésbé fogadják el a fel- nőtt világ állítását az iskola szerepéről, az iskolai teljesítmény hasznosulásá- ról A gyerekek többsége nagyon hamar ráérez az iskola alacsony státuszára, a követelmények viszonylagosságára, a pedagógiai eszközrendszer, a tanárpo- zíció gyengeségeire, az iskola által közvetítendő (kanonizált) narratívák stiláris korszerűtlenségére. Mindezzel párhuzamosan felértékelődik a közoktatási szfé- rán kívüli tanulás Horváth Attila szerint: „Úgy látom, van egy szociológiai, szociálpszichológiai értelemben vett közoktatási rendszer, egy társadalmi »Jurassic Park«, ahol minden úgy él tovább, ahogy eddig Nem sikerült számot- tevő váltást végrehajtani, és ez nem a pedagógusok hibája, de nem is az oktatáspolitikusoké. A gyerekek iskolával szembeni utálata és valószínűleg a kudarcosság is elsősorban abból fa- kad, hogy a mai iskola inherensen erőszakszervezet. Ugyanazzal a logikával, építészeti stílussal, rendtartással vagy SZMSZ-szel jött létre, mint a járványkórházak, laktanyák Ezek idegen test- ként ékelődnek egy állandóan változó, dinamikus társadalomba. Ha ebben az erőszakszervezet-