Page 15 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

1. Bevezető 13 tosan és rendszeresen jelen kell lennie a tanulók személyes élményeinek, az ifjúsági és média- kultúrának. Egyfelől azért, mert csak ezen a horizonton érthetik meg a tananyagot, másfelől azért, mert a tananyag – azaz az iskola által közvetített hagyomány – csak akkor tölti be sze- repét, ha segítségével mélyebben és kritikai módon tudják értelmezni az őket minden oldalról körülvevő populáris kultúrát – azaz önmagukat, saját életüket.” 10 Tehát: Iskola a határon, avagy média az egész világ? Az iskola világában az elmúlt két évtizedben megjelent egy új jövevény, a médiaoktatás Sokféle formában buk- kant fel, az anyanyelv vagy a művészeti oktatás részeként, néhány országban ön- álló stúdiumként, másutt ajánlott, de nem kötelező formában. Akárhogy is történt és történik a médiaoktatás bevezetése, a médiaórák, a médiáról való tanulás indo- ka rendszerint a médiafogyasztás meghökkentő mértéke, amely hovatovább telje- sen kisajátítja az emberek szabadidejét, másfelől az a riadalom, miszerint a média szövegei ellenőrizhetetlenek és talán kimutathatóan kártékony hatásúak, amelytől meg kéne óvni – legalább a gyerekeket Ezek a mindenki számára ismerős indokok a tárgy iskolai emancipálásához szükséges taktikai játszmák elkerülhetetlennek tűnő velejárói ugyan, de a médiaok- tatás bevezetésének és céljának lényegi magyarázata valójában másutt keresendő. David Buckingham, a Londoni Egyetem Neveléstudományi Intézetének egykori vezetője így fogalmaz: „[A] média lát el bennünket a politikai folyamatokra vonatkozó ismereteink legnagyobb részé- vel, illetve olyan (valós és fktív) gondolatokat, képeket és reprezentációkat kínál, amelyek óha- tatlanul befolyásolják a valóságról alkotott elképzeléseinket A média a mai kor egyik legfon- tosabb kulturális kifejezőeszköze és kommunikációs eszköze: a közéletben való mindennemű részvétel elképzelhetetlen a modern média felhasználása nélkül Egyes elképzelések szerint mára a média a család, az iskola és az egyház szerepét átvéve az első számú szocializációs té- nyezővé vált társadalmunkban. A médiából ered számos olyan általunk használt szimbólum, amelyek segítségével kapcsolatainkat alakítjuk és értelmezzük, illetve identitásunkat meghatá- rozzuk Mint Roger Silverstone kifejtette (1999), ma a média »tapasztalataink magvánál, világ- 11 értelmezési képességünk vagy éppen képtelenségünk kellős közepén található«.” Ha tehát igaz – és minden jel szerint igaz –, hogy egyre inkább a média szöve- geinek alapján ismerjük meg és értelmezzük a világot, sőt az események is egyre gyakrabban a média nyilvános terének elfoglalása miatt történnek meg (így pél- dául a politikában), alapvető, hogy elsajátítsuk a médianyelv alapjait. Ezért aztán nagyon fontos, hogy legyen az iskolában olyan stúdium, amely a mediális (és azon belül is elsősorban a mozgóképi) szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez pedig az audio- vizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság 10 knausz Imre: Megértés, értelmezés, műveltség, Médiakultúra és ifjúsági kultúra: a mai peda gógia arkhimé- dészi pontja. (http://www knauszi hu/megertes html) 11 BuckinGHam, David: Médiaoktatás. Budapest, Új Mandátum, 2005 14