Page 18 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

16 Médiaesemény-esettanulmányok médiaiparnak megkerülhetetlenül fontos szerepe van Eközben a média világában (és azzal együtt a társadalom intézményrend szereiben és az iskolában) ma még nehezen belátható jelentőségű változások zajlanak, s mindez erősen visszahat a ta- nárképzésre, így a flm- és médiatanárok képzésére is. „Mivel óriási a kontraszt a gyerekek fogyasztói kultúráját jellemző nagyfokú aktivitás és lel- kesedés és az iskolai részvételüket átható közöny és passzivitás között, korántsem meglepő, ha a gyerekek úgy élik meg, hogy az iskola marginális, lényegtelen tényező identitásuk és életük szempontjából, vagy legjobb esetben is csak valamiféle szükséges rossz, kellemetlen köteles- ség Ha azonban az iskola valóban szeretne foglalkozni a gyerekek médiakultúrájával, létfontos- ságú, hogy ehhez ne azzal a szándékkal fogjon hozzá, hogy azokkal szembemenve mégis meg- próbálja a gyerekeket meggyőzni arról, mi számít érvényes tudásnak. A médiaoktatás területén a tanár minden arra irányuló erőfeszítése, hogy bármifajta kulturális, erkölcsi vagy politikai te- kintély nevében értékítéleteket mondjon a gyerekek mindennapos médiatapasztalatairól, még jobban kudarcra van ítélve, mint a hagyományos tantárgyak esetében A média kibogozhatat- lanul összefonódott a társadalmi, gazdasági és intézményi hatalom szélesebb hálózataival – lét- fontosságú, hogy a fatalok tisztában legyenek ezen hálózatok bonyolult és sokszor ellentmondá- sos működésével. Ez a fajta megértés és ismeretanyag központi helyet foglal el a médiaműveltség mai defníciójában. Ha azonban a médiaoktatás célja az, hogy áthidalja az iskola és a gyerekek iskolán kívüli világa közötti szakadékot, mindenképpen abból kell kiindulnia, amit a gyerekek már tudnak.” 15 Rövidre zárva tehát ezt a gondolatsort: ahhoz, hogy eligazodjunk a világban, sok mindent meg kell értenünk a világot számunkra újra és újra megkonstruáló-repre- zentáló média mibenlétéről, és ezzel párhuzamosan újra kell gondolnunk az iskola szerepét és lehetőségeit a médiával telített civilizációban. Az oktatási rendszerek óriási tehetetlenséggel és csigalassúsággal mozgó, évszázadok alatt működésbe ho- zott képződmények. Tényleges metamorfózisuk összetett hatások lassú összjátéká- tól függ. Természetesen a médiaoktatás még ideális esetben sem orvosolhatja az iskolával kapcsolatos bajokat. Ám meglepően fontos szerepe lehet abban a folya- matban, amelynek során az új, a médiakörnyezettel számoló és abban saját helyét megkereső iskola élhetőbb és korszerűbb, egyszersmind hatékonyabb és életképe- sebb lesz A következőkben (az eddigiek szellemében) egy alaposabb szakirodalmi át- tekintés után elsősorban arra teszünk kísérletet, hogy néhány alkalmasnak tűnő esetet alaposan megvizsgálva utánanézzünk annak, hogyan tesznek javaslatot a médiaintézmények (illetve az online médiában az új típusú nyilvánosság új auk- torai) arra, hogy a megfelelő narratíva, szövegforma és javasolt értelmezési keret megkonstruálásával az általuk javasolt diskurzusba tereljék a szóban forgó ese- ményről szóló közbeszédet. Hogyan – milyen megoldásokkal – kívánják dominálni a nyilvánosságban az adott esemény értelmezését? 15 BuckinGHam i m (11 lj ) 42–43