Page 17 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

1. Bevezető 15 diaipar működésének stb. –, azzal valójában az a célunk, hogy képessé tegyük őket a média ha- tásaival szembeni védekezésre Akik ebben a paradigmában gondolkodnak, úgy érvelnek, hogy a médiaoktatás folyamata során a gyerekek racionális fogyasztóvá, »kritikus« és távolságtartó médiabefogadóvá válnak.” 13 Vagyis a média tényleges működéséről keveset tudó, médiapesszimista publicisz- tikára érzékenyített pedagógusok szinte tankönyvszerű módon szajkózzák az ósdi 14 injekcióelmélet érveit. Miközben a kereskedelmi televízió műsorainak ők maguk is tartós nagyfogyasztói – amitől médiatanárként csak annál frusztráltabbak (hi- szen ha nem is eredetiben, de ők is „olvasták” a Professzorok Batthyány Körének dörge delmeit) – A flmműveltség fokozatos roncsolódása: A tanárok gyakorlatilag már nem járnak moziba (többségüknek erre esélye sincs, a kisebb településeken rég megszűntek az elérhető mozitermek). Anyagi okokból sem otthon, sem az iskolában nem épít(h)e(t)nek maguknak flmtárat, a televízió mű- sortengerében pedig – ha sugároznak is éppen – nem kapcsolnak a szerzői flmre. Talán meglepő, bár a televíziónézés természetéből következik ez is, alig néznek meg egy-egy flmet folyamatosan, az elejétől a végéig. – Az elemzési készség fejletlensége: A flmek értelmezése során – ahogy a gyerekeknek, úgy a pedagógusoknak is – komoly nehézséget okoz bármiféle szimbolikus, a közvetlen literális/reális értel- mezéstől eltérő formanyelvet használó flm megértése. Érthetetlennek, öncélúnak, művészkedőnek, „lilának” tűnik a többség számára mindaz, ami eltér a lineárisan építkező vagy műfaji kódokba szerveződő mesélési módtól. – A szemléleti paradoxon: Egy hosszú, minden jel szerint több évtizedet igénylő befektetés első harmadán vagyunk túl Magyarország az EU tagja lett, de a posztszocialista országból – ha a jogrend, a gazdaság működése és az árviszonyok tekintetében úgy is tűnhetne – nem lett egy csapásra közepesen fejlett késő modern piaci társadalom. Jórészt ugyanazok lakják ma is, mint a késő kádári időkben. A tanárok többsége abban a rendszerben nőtt fel, annak a játékszabályait, értékrendjét tanulta, és kevéssé érti az „új idők új szavát”, vagy ha érti, nemigen fogadja el. A politikai tér éles meg- osztottsága fájó tapasztalat az itt élők számára, és ennek megtapasztalásában, az információk és értelmezések közvetítésében a gyakran éretlennek (képzetlennek, elfogultnak, felkészületlennek, hol félénknek, hol agresszívnek) bizonyuló magyar 13 Uo 19 14 Az injekció- vagy lövedékelmélet (hipodermic-model, bullet-theory) a média vélelmezett hatásairól az 1920–30-as években megfogalmazott korai elképzelés, miszerint a médiaüzenetek azonnal és nagy hatással vannak a befogadóra Lásd lasswell, Harold D : Propaganda Techniques in the World War. New York, Peter Smith, 1927