Page 19 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

1. Bevezető 17 A média tanulmányozása során az egyik „őskérdés”, hogy miért váltja ki az egyik esemény a média megkülönböztetett fgyelmét, és miért nem váltja ki az ér- deklődést oly sok másik. Melyek azok az események, amelyekre minden intéz- mény „ugrik”, melyek azok, amelyek felkeltik ugyan valamely auktor érdeklődését, de az ügy nem automatikusan kerül a közbeszéd fókuszába (és hogy odakerül-e egyáltalán, az később dől el), illetve melyek azok, amelyekre sosem mozdul rá a média. Ebben a könyvben – noha szó lesz ilyesmiről – azért nem fogunk mélyeb- ben foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert elsősorban olyan eseményeket választunk majd, amelyek hatalmas médiafgyelmet kaptak az utóbbi években. A Rezešová- ügy, Sipos Pál ügye és a gólyatáborokban rendszeressé váló nemierőszak-ügyek, a Conchita Wurst-sztori, a nagy márciusi hóesés, a vörösiszap-katasztrófa vagy az elzárt ózdi vízcsapok esete – egytől egyig olyan médiatörténetek, amelyek komoly közfgyelmet kaptak a hazai nyilvánosságban. Meg fogjuk vizsgálni, hogy ezek az ügyek mennyiben írhatóak le a médiabotrány fogalmával, vajon alkalmazható-e velük kapcsolatban a médiaesemény kifejezés, kapcsolatba hozhatóak-e a morális pánikokkal Az esettanulmányok célja, hogy ezeken keresztül bemutassuk a hírmédia szö- vegeiben általánosítható történettípusokat, az intézményi botrányt, a sztárbotrányt, a pszichodrámát, a különös vagy fgyelemre méltó személyek, az áldozatok és a veszélyeztetett közösségek főszerepére konstruált narratívákat. A könyvben – kü- lönös tekintettel az iskolai médiaoktatás szempontjaira – elsősorban olyan eseteket elemzünk majd, amelyek alkalmasak órai vagy otthoni feldolgozásra, de éppen ezért olyan esetről is szó lesz, amely bár kiemelt fgyelmet kapott, mint például a médiában német megszállási emlékműként szereplő, hivatalosan „A német meg- szállás áldozatainak emlékműve” címet viselő szoborcsoport ügye, médiaisme- reti szempontból mégsem javasolható széles körben tanórai példaanyagként a fel- használása Bemutatunk olyan esetet is, amelynek van izgalmas és akár az iskolai médiaoktatás számára hasznosítható médiaismereti vetülete – főleg ha a diákok maguk hozzák szóba, mint a Szepesi Nikolett-botrányt –, és feldolgozását biztos szakmai tudással és módszertani gyakorlattal nem volna szabad elutasítanunk, ám annak hiányában könnyen kínos vakvágányra futhatunk Röviden felidézünk egy- két olyan külföldi esetet, melyek a hazai média érdeklődését is felkeltették, például Lance Armstrong doppingügyét és Oscar Pistorius gyilkossági drámáját Az elsődleges feladat mindig az adott szövegbe kódolt primer értelmezési ke- ret(ek) felismerése lesz (illetve ennek kapcsán annak vagy azoknak a diskurzu- soknak, legitim vagy éppen illegitim társadalmi párbeszédeknek az azonosítása), amelyekbe a szöveg kibocsátója be kívánja csatornázni az adott ügyet – s amely- nek keretében saját ethoszának, „küldetésének” vagy médiapiaci pozíciójának függvényeként kíván állást foglalni Mielőtt azonban sorra vennénk a fenti eseteket, át fogjuk tekinteni az elemzések elméleti hátterét és kontextusát, illetve – ettől nem egészen függetlenül – azt a sze- mélyes szakmai hátteret is, amelyből ennek a könyvnek a gondolata megszületett.