Page 113 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 111 A bírónő tudatosan és meglehetős sikerrel tematizálta a média számára a „szak- értőtémát”, a Rezešová-ügyet használva erre. Azon túl, hogy az ítélethirdetésről tudósító hírmédia szinte kivétel nélkül beszámolt arról, hogy a bírónő „keményen fo- galmazott” ebben a kérdésben is, majd minden csatorna idézte az egyik áldozat fát. M. Gy. szenvedélyes, a közönség számára mélyen átélhető, megrendítő szerep- vállalása egybeesett a középről indított, intézményinek tekinthető és ezért önmagá- ban is súlyos morálispánik-javaslatot megfogalmazó bírónő mondandójával, a média a megszemélyesítő narratívák iránti természetes vonzalma miatt pedig tovább erő- sítette azt „Keményen kritizálta ő is az eljárásban részt vevő szakértőket, szerinte a másodfokú bíróság döntése, hogy két szakértőt is kizárt, egyértelműen azt mutatta, hogy nagyon nagy baj van az igazságügyi szakértői rendszerrel. »Azokkal a jó pénzért dolgozó szakértőkkel, akik az áldozatból bűnöst, a bűnösből pedig áldo- zatot igyekeznek csinálni« – mondta.” (hvg.hu, 2014 09 11 ) Az áldozat fa a jogerős bírói ítéletet követően nyílt levélben fordult az igazság- ügyi kapcsolatokért felelős államtitkárhoz: „Szabadpiac-e az igazságszolgáltatás Magyarországon? Nyílt levél Dr. Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár részére Tisztelt Államtitkár Úr! 2012 augusztus 21-e hajnalán vesztettem el szüleimet és keresztszüleimet a Rezesova-ügyként ismert tragikus balesetben A Tisztelt Államtitkár Úr az igazságügyi szakértői rendszerrel kapcsolatos nyilatkozataiban megjelenő jobbító szándéka és elkötelezettsége miatt írom ezt a nyílt levelet Önnek, abban bízva, hogy kérdéseimre adott válasza nem csak a tragikus balesetben elhunytak hozzátartozói, de a teljes magyar társadalom számára megnyugtatásul szolgálnak Miként vállalhat egy igazságügyi szakértő megbízást? Hogyan kell eljárnia, hogy ne merüljön fel az elfogultság látszata sem és ne sérüljön az igazságszolgáltatás rendjébe vetett közbizalom? A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara MTI-hez is eljuttatott közleménye sajátos választ adott ezekre a kérdésekre Ebből idézve, a kamara álláspontja szerint »a magánszakértői működés teljes mértékben szabad- piaci tevékenység« Ugyanakkor e »szabadpiaci tevékenység« keretében létrejött szakvélemé- nyeken az igazságszolgáltatás olyan fontos kérdései dőlnek el közvetlenül, melyek egy ügy és az érintett emberek sorsát alapvetően befolyásolják. Sok esetben ezek a szak vélemények egyenesen meghatározzák a bírósági ítéletet A nyilvánosság számára is ismert nevezetes példa erre a Rezesova-ügy első szakasza, mely során az első fokú bíróság a vádlott magánszakértőit sorozat- ban vonta be az eljárásba és az ítélet meghatározó alapját is az ő »szabadpiaci tevékenységük« keretében kialakított szakvéleményük adta Így a BISZK által jellemzett rendszerben nem csak a szakértői működés, de következményként maga az igazságszolgáltatás is »szabadpiaci tevékenység«!” Az ügynek e szegmensével kitartóan foglalkozó vezető hírportál nyomon követte a Rezešová-esetből kibomló „szakértősztorit” amely egyrészt ugyan a morális pá- nikokra jellemző rendteremtés-szcenáriókhoz hasonló fordulatot vett, de nem a klasszikus morális pánikok rendje szerint