Page 108 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok
P. 108
106 Médiaesemény-esettanulmányok 3.4. Kontextus, transztextus, intertextus Joggal merülhet fel a kérdés, vajon a Rezešová-ügyet (vagy annak valamely as- pektusát) a nyilvánosság számára megkonstruáló média mennyiben dolgozott az intertextualitás eszközeivel Az is kérdés, hogy van-e értelme, netán (a média- használat értelmezésének vagy a szövegértés fejlesztésének szempontjából) bármi- lyen hozadéka az irodalomtudományban a Julia Kristeva nyomán értelmezett foga- lom alkalmazásának a médiaszövegek, esetünkben a hírmédia szövegei esetében Amennyiben elfogadjuk, hogy a posztmodern intertextualitás-fogalom a toposzt, a közhelyet, a célzást, az utalást (sőt a parafrazeálást, a parodizálást) is tartalmazza, úgy számos médiaszöveg (klipek, reklámok, szappanoperák, publicisztikák) értel- mezését segítheti a transztextualitás- és az intertextualitás-fogalom alkalmazása 21 A hírmédiában megjelenő interjúrészleteket, bár a szó szoros értelmében szö- vegközi idézetekként intertextuális szöveghelyek, most nem vizsgáljuk részlete- sebben Nézzük meg, vajon a sztárok és celebek által okozott súlyosabb közlekedési bal- esetek, a közvéleményt ugyancsak mélyen érintő Stohl-ügy vagy a halálos tragédia miatt úgyszintén a közös emlékezet által huzamosabb ideig megőrződni látszódó Császár Előd-eset, illetve más, az igazságszolgáltatás tisztaságát megkérdőjelező korrupciós ügyek felbukkantak-e a Rezešová-sajtóban Akár vendégszövegként, 22 akár utalásként megjelenik-e a Rezešová-ügyet megfogalmazó szövegekben azok más szövegekkel való párbeszéde, az intertextualitás lényegét jelentő átjárhatóság? Refektálnak-e ezek a szövegek más, az üggyel kapcsolatba hozható pretextusra, előszövegre? 23 Némileg meglepő, hogy ez a tágabb szövegkörnyezet csak marginálisan buk- kant elő a Rezešová-ügyben, és amikor feltűnik, akkor sem használ más, konkrét szövegeket (képeket sem), csupán összekapcsolja ezt az ügyet más celebbalesetek- 21 Például a másodfokú eljárásban a szakértővel kapcsolatban gyakran idézett bírónői fogalmazás, a „nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani” egyértelmű parafrázisa a „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani” mondásnak, amely a rendszerváltást követő politikatörténet egyik legtöbbször idézett formulája (egyesek Mikszáthnak tulajdonítják, mások szerint török mondás), lásd részletesebben zöldi László: Elég-e tisztességesnek lenni Médianapló, 2013 04 14 22 Sajátos módon míg a környező országokban, például Romániában vagy Csehországban a ha talom legfelső köréig elérő és drámai következményekkel záruló korrupciós ügyek izgatták a közvéleményt, Magyarországon nem így alakult „Eddig egyetlen kormányzati ciklus sem úszta meg korrupciógyanús ügyek nélkül Ám a különféle botrányok – székházügyek, a »közeli« cégek kistafírozása, állami pénzek magánzsebekbe szivattyúzása, sztrádaépí- tések körüli mutyizások és így tovább – a legtöbb esetben soha nem jutottak el a bíróságokig.” Bundula M László: Korrupció Magyarországon: Surlódási veszteségek Magyar Narancs, 2007 10 04 23 A hipertextet önmagában – amely természeténél fogva az online szövegek esetében intertextus nak és egyben pretextusnak is tekinthető – most külön nem vizsgáljuk, csak abban az esetben, ha kilép a Rezešová-ügy kereteiből. (Részletesebben erről lásd józsa Péter: Irodalom a digitális közegben – Hipertext és intertextualitás; http://mek niif hu/02300/02313/html/szakd5 htm)