Page 105 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 103 Hankiss szerint a nagy emberek bukásán keresztül érzékelhetjük igazán a korábbi státusz, elismertség vagy éppen életmód elvesztésének intenzitását Ugyanezt az érzést kelti bennünk a botrány, ami szintén a zuhanást hangsúlyozza, borzongat, izgalmas, ugyanakkor félelmetes is, utal Hankissra Bak Ivett: „[A] botrány hírét hallva azt éljük át, hogy egy pillanatra felfeslik a világ, megnyílik a (társadalmi) nemlét szakadéka. A közösség, a közélet fontos szereplői hirtelen kiesnek szerepükből (…). Hir- telen belelátunk titkaikba, valóságos életükbe, ott állnak előttünk csupaszon, védtelenül, mintha váratlanul leomlottak volna házuk, életük falai. (…) Elborzadunk, nevethetünk rajtuk. Vagy rá- juk ugorhatunk és széttéphetjük őket.” 17 A későbbiekben tárgyalt esetek közül igazi sztárbotrány az Armstrong- és a Pisto- rius-ügy, de bizonyos szempontból S tanár úr esete is idesorolható 3.3.4. Az intézményi botrány A közösség elsősorban az állami intézményekre bízza a mindennapok életét sza- bályozó jogi keretek adott időszakra érvényes újrahangolását és betartatását. Az intézményi bizalom az állami, kormányzati vagy egyéb intézményekkel, szerveze- tekkel kapcsolatos attitűdöt jelenti, az abban való hitet, hogy az intézmények nagy valószínűséggel a társadalmilag elvárt módon fognak viselkedni. Egy 2013-as kutatás szerint (Értékek 2013, Tárki) Magyarországon az intézményi bizalom az 1–10-es skálán egyedül a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatban mutat közepesnél jobb értéket A posztszocialista országokban a rendszerváltozást után alakuló friss demokráciák intézmények iránti alacsony bizalma a feltételezések szerint a demokratikus rendszer legitimációs problémáival függhet leginkább össze Éppen ezért van különösen nagy jelentősége azoknak a botrányoknak, amelyek egy-egy közintézmény képviselőjéhez kapcsolhatóak, hiszen ilyen esetekben az in- tézmény bizalmi tőkéje jelentősen csökkenhet. Láttuk, hogy a Rezešová-ügy elsődleges intézményi botránya, a korrupciós botrány az igazságügyi műszaki szakértői intézmény kapcsán bontakozott ki. Az Index újságírója, Janecskó Kata alapos tényfeltáró munkájában így fogalmaz: „Ha Eva Rezesova milliomosnő volta lett volna az egyetlen tényező, sohasem lehetett volna ekkora közfelháborodás a büntetőper fordulataiból. Kellett hozzá az a rendszer is, amely az igazságügyi szakértőket ideig-óráig vagy akár véglegesen a tárgyalótermek legbefolyá sosabb szereplői közé emeli, de közben tele van eleve belekódolt veszélyekkel, a normaszegést pedig következmények nélkül hagyja. (…) Élményszerű volt-e E. Zsanett elbeszélése az őt ért nemi erőszakról? Követett-e el orvosi műhibát Geréb Ágnes? Miért és hogyan rohant bele Eva 17 Bak i m (lj 11 )