Page 123 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

3. A Rezešová-eset (avagy a sztárbotránytól az intézményi botrányig) 121 lyen értelmezési keretet kialakíthat, miközben – ahogyan a hírmédia esetében mindig – a valósággal való „kényszerkapcsolat” erősen megköti a médiaintézmény mint mesélő kezét. Bizonyos fokig fkcionalizálnia kell az eseményeket ahhoz, hogy intenzíven és drámaian tudjon mesélni (vagyis a fkciós formák elbeszélés- módjának eszköztárából is fel kell használnia fogásokat), de nem költheti át telje- sen a történteket, különben hitelét veszti Le sem zárhatja azt, hiszen az ügynek nincs vége (és az intézménynek elemi érdeke, hogy lehetőleg ne is legyen, hiszen rengeteg energiát és pénzt ölt abba, hogy a felszínen tartsa) Az eseményeket olyan interpretációs formában és olyan versenykörnyezetben kell izgalmasan, a célkö- zönség, illetve a tulajdonos elvárásainak megfelelő módon megfogalmazni, amely elsősorban az intézményhez és az intézmény célközönségéhez lojális, mégis 35 – legalább bizonyos mértékig – megfelel a média őrkutyaszerepének, különben szimpla propagandává silányul. Amikor egy szerkesztőség az adott ügyben kiala- kítja azt az értelmezési keretet, amelyen belülre helyezi az eseményeket, ezekre a szempontokra ösztönösen, rutinból vagy olykor tudatosan is fgyel. Nézzük meg, milyen fontosabb frame-ekkel (és történetjavaslatokkal) dolgozott a média a Rezešová-ügyben, és ezek a frame-ek mit árulnak el az azokkal a nyil- vánosság piacán kereskedő médiaintézményekről. 3.6.1. A „szlovák frame” A továbbiakban „szlovák frame-nek” nevezzük a hírmédia valamely szereplőjének azt a (szöveg alapján egyértelműen kimutatható) döntését, miszerint a történteket hangsúlyosabban vagy erősebben kapcsolja össze Rezešová szlovák voltával, mint önmagában annak megállapítása, hogy a tragikus balesetet okozó gépjárművet egy szlovák állampolgárságú személy vezette A frame gyenge változatáról akkor beszélhetünk, ha a baleset okozójának szlo- váksága csupán az ügy szempontjából irreleváns információként jelenik meg a szövegben (de megjelenik), erős változatról pedig akkor, ha Rezešová szlovákságára tett utalás – akár átvitt vagy kódolt értelemben – annak a kifejezése, hogy a bal- eset okozójának nemzetisége bármilyen ok-okozati viszonyban volna a történtekkel (Nem közvetlenül a balesetokozással, azt még a szélsőségesen nemzeti-irredenta sajtó sem kockáztatta meg, de a tárgyalótermi stratégiával kapcsolatban már igen ) Ebben az esetben a frame etnicizáló jellegű, miként akkor is, amikor Rezešovát szlovák helyett „tótként” azonosítják, vagy magát a szlovák szót teszik idézőjelbe 36 35 A Simicska Lajoshoz köthető legújabb, a hazai médiaipar jó részét érintő események eszkalálódását és médiabotránnyá válását formálisan éppen a tulajdonoshoz való lojalitás felmondása okozta 36 A huszadik század elejétől a „tót” kifejezést már nemigen alkalmazták a szlovákokra, az elne vezés pejoratív, gúnyos, megvető felhangot kapott.