Page 163 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 161 A forrásvédelemhez való jog a médiaszabályozás, vagyis a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság egyik leglényegesebb kérdése Kóczián Sándor a magyar média- szabályozásról szóló tanulmányában megállapítja: „[A forrásvédelem] biztosítása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sajtó megfelelően el tudja látni legfontosabb feladatát, a közvélemény tájékoztatását a közérdeklődésre számot tartó ügyekben. Kérdés tehát, hogy az újságírókat milyen mértékben illeti meg az a különleges jogosultság, hogy megtagadhassák bizalmas forrásaik kilétének felfedését [A forrásvédelem] nélkülözhe- tetlen ahhoz, hogy a közvélemény a közhatalom beavatkozásától mentesen, szabadon juthasson hozzá bármilyen eszméhez és információhoz, illetve biztosított legyen az információk szabad áramlása.” 6 Az oknyomozó újságírás alapvető terepe a gazdasági és politikai hatalommal való visszaélések felderítése Leghíresebb példája talán a Watergate-ügy, amelyet a The Washington Post két újságírója, Bob Woodward és Carl Bernstein oknyomozó ri- portjai piszkáltak fel 1972-ben, és amely – tegyük hozzá, nem feltétlenül, és messze nem csupán a Post újságíróinak tevékenysége nyomán, hiszen az elnököt közben nagy többséggel újraválasztották – két év múltán Nixon elnök lemondásához ve- zetett Az oknyomozó újságírás azonban nem korlátozódik a hatalom botrányos tit- kainak és ügyeinek feltárására, fontos – és nem kevésbé nehéz, kényes és kocká- zatos – feladata a közérdekű magánbűnök leleplezése „[S]zemélyek közti viszonyokról, hatalomgyakorlási technikákról, rejtett diszkriminációról leg- alább olyan embert próbáló feladat információkat szerezni és rendszerezni, mint közpénzek ellopásáról Probléma az is, hogy a tényfeltáró írásokat szinte kizárólag politikai és gazdasági témákban tud elképzelni a szakma nagy része (…), miközben egy sportújságírónak, egy tudo- mányos vagy kulturális témákkal foglalkozó újságírónak ugyanolyan joga és kötelessége ilyen jellegű munkát is végezni. Félig-meddig kimondott szerkesztői-újságírói elvárás egy jó (oknyo- mozó, tényfeltáró stb ) cikkel kapcsolatban, hogy azt nagy botránynak kell követnie: ha már nem viszik el a főhőst másnap reggel bilincsben, akkor legalább szolgáljon egy indulatos parlamenti felszólalás alapjául, valamely kormánytisztviselő vizsgáltassa ki az ügyet (…), vagy vegyék át más lapok is a sztorit.” 7 Plasztikus kifejezéssel „eseménygeneráló hírszerzésnek” nevezhetjük azt az újság- írói tevékenységet a hírmédiában, amely nem kötődik a hatalmi elithez, a gazda- sági-politikai érdekérvényesítéshez vagy az arról szóló tények feltárásához A kö- vetkezőkben pontosan ilyen esetekről lesz szó. 6 kóczián Sándor: A magyar médiaszabályozás és az információforrások védelme Médiakutató, 2013 tavasz 67–80 7 vajda – weyer i m (1 lj )