Page 158 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

156 Médiaesemény-esettanulmányok rendelkező tudományos kutatási módszer a kommunikációkutatás területén, amely egy arány- lag kiterjedt szövegkorpusz kvantitatív, mennyiségi elemzését jelenti, előzetesen meghatározott kódok vagy kategóriák szerint. Ennek keretében a diákok például felmérhetik különböző újsá- gokban a szöveg és kép vagy a reklámok arányát, összeszámolhatják, hogy adott mennyiségű reklámban hány férf és hány nő szerepel és milyen szerepekben. Ez igen időigényes lehet, külö- nösen ha órai keretben végezzük, előnye azonban, hogy bemutatja a hipotézisek tesztelésének és egy nagy mintán belül előforduló mintázatok felismerésének egy szigorúan tudományos módját. A szövegelemzés ezzel szemben inkább egy kisebb minta mélyebb elemzését teszi lehe tővé. Általában egy konkrét szöveg nagyon részletes vizsgálatára koncentrál, és többnyire maguk az elemzett szövegek is aránylag rövidek: egy-egy fénykép, reklám, egy flm expozíciója, egy trailer vagy videoklip A szövegelemzés a kiválasztott szöveg(rész) nagyon alapos vizsgálatát és következetes kérdőre vonását jelenti. Célja, hogy a diákok szokjanak le arról, hogy elsietett, fel- színes következtetéseket vonnak le, és tanulják meg érvekkel alátámasztani mondanivalójukat Ez a fajta elemzés magában foglalja „az ismerős idegenné tételét”, amikor a diákok új szemmel néznek valamire, amit már korábban is nagyon jól ismertek, de ezúttal azt vizsgálják közelről, hogyan készült, milyen részekből áll és vajon miért. Az elemzés általában leírással indul: a diákok sorolják fel, mi mindenből áll a szöveg a látvány, illetve a hang szintjén. (…) Csak ennek a részletes leíró folyamatnak a végeztével lehet továbblépni a következő elemzési szakaszba: a szöveg jelentésének feltárására Ezt megint szisztematikusan érdemes végezni: vé- gigvenni, a szöveg melyik eleme milyen asszociációkat ébreszt, milyen konno tációkkal bír. (…) Ennek végeztével következhet a harmadik fázis, amikor a diákokat arra bátorítjuk, alkos sanak ítéletet a szöveg egészére vonatkozólag Ezek az ítéletek vonatkozhatnak a szövegben felismert értékrendre vagy ideológiai tartalmakra is. (…) Az ítélet azonban vonatkozhat magának a szö- vegnek a »minőségére« is, vagyis arra, mennyire sikerült elérnie kitűzött célját, meggyőzte-e a nézőt arról, amiről meg akarta, illetve eljuttatta-e hozzá a kívánt üzenetet. A »minőség« kérdése ebben az esetben az esztétikai élvezetet is magában foglalja: a diákoknak fel kell ismerniük azt is, milyen módszerekkel sikerült (vagy miért nem sikerült) a szövegnek mondjuk izgalmat vagy vágyakozást keltenie, energiát sugároznia.” 54 A Rezešová-ügy textusai közül választva tanulságos és hatékony módszer, ha az üggyel kapcsolatos híranyagok tematikailag elkülöníthető csoportjai (családi hát- tér; a baleset körülményei; szakértőbotrány; politikai botrány; általános) közül mindegyikből kiválasztunk egy-egy jelmező szöveget, és olyan feladatot adunk, ami arra kéri a tanulókat, hogy azokat a fenti lépések szerint elemezzék Alapvető, hogy a formális vagy informális körülmények között szerveződő krea tív feladatok megoldásai nem írhatóak le a „jó”, a „rossz” vagy az „elfogadha- tatlan” minőségekkel. Ezek a tevékenységek soha sem eredményorientált, valami- féle elvárható minőségű médiaproduktumok létrehozását célozzák, hanem a média működésével kapcsolatos kérdések előhívását, a tömegkommunikátorok rejtőz- ködő szándékai létezésének és az azokkal kapcsolatos problémák felismerését szolgálják 54 BuckinGHam i m (51 lj ) 71–72