Page 173 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 171 egyik alternatívája a „terápia” narratíva), de van olyan szerkesztőség, amelyik egye- nesen a „nyugat alkonya” narratívát rakja össze az eseményekből. A média szö- vegkonstrukciónak többsége a „szégyen” narratíva variációinak tekinthető. – A narratívák széles körű érdeklődést keltenek, foglalkoztatják a befogadókat. „Az ügyben a felelősség sok szintje vethető fel. Mi volt az iskolához forduló apa felelőssége? Ma már nehéz visszahelyezkedni a nyolcvanas évek légkörébe Vajon helyesen döntöttek-e a szülők, hogy gyermeküket nem tették ki megalázó rendőrségi procedúráknak, a diákok vagy a tanárok haragjának, az iskolatársak csúfolódásának? Tegyük hozzá, a helyzet ma sem sokkal jobb. Az ilyen rendőrségi eljárások szörnyűségéről mesélhetnének a megerőszakolt tinilányok és a felnőtt nők is – főleg, ha egy köztiszteletben álló személy vagy mondjuk rendőrök a gyanúsí- tottak Mi volt az iskola akkori vezetésének felelőssége? Az iskola nem akart botrányt Ez szinte minden hasonló helyzetben így van ma is, legyen szó bármilyen szervezetről. Védik a presztízst és az ott maradókat. A célt persze zárt körben vala- hogy mégis sikerült elérni: eltávolították a gyerekek közeléből a rájuk veszélyt jelentő nevelőt. A problémát viszont egyáltalán nem oldották meg Csak eltolták Sipost ráadásul egy újabb fé- nyes karrier felé indították el ezzel Van-e az áldozatnak felelőssége? Az áldozat elsősorban áldozat.” (Index, 2014 07 18 ) „Hír TV: Sipos elhagyhatta az országot A diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori tanár és tévés műsorvezető a Hír TV információi szerint elhagyta az országot: sem a fővárosban, sem badacsonytomaji nyaralójában nem találni. Miután kiderült pedofl múltja, az MTV Nonproft Zrt. visszahívta Sipos Pált az MTV Örökös Tag Alapítványból is.” (Mandiner, 2014 07 24 ) „Hetek óta borzolja a kedélyeket a 444 hu írása, mely szerint egy tanár 25 éve szexuálisan mo- lesztálta egy elitgimnázium diákjait. A cikkben említett Nógrád megyei „nyaraltatásról” a köz- vélemény keveset tud, pedig a mai balliberális elit több tagja ezekben a szocializmus idején kü- lönös módon megtűrt alternatív táborokban szocializálódott.” (Válasz.hu, 2014 07 30 ) A Szepesi-ügy narratívái körüli vita más jellegű, mint a Sipos-ügy kapcsán kibon- takozó diskurzus. A nemzeti dicsőségen ejtett súlyos seb – amely beszennyezi és alapjaiban kérdőjelezi meg az uszodák világának morális legendáriumát (az áldo- zathozatal, az aszkézis, a kitartás és a siker már-már patetikus viszonyát), és rántja le a gyerekek elleni erőszak és szexuális zaklatás gyomorforgató közegébe – el- viselhetetlen, de egyben ellenállhatatlan téma a publikum számára A vita a szókimondóbb anonim online felületeken közvetlenebbül jelenik meg Van-e olyan szempont (nemzeti dicsőség vagy a megszólaló kiléte), amely relati- vizálhatja, idézőjelbe teheti az abúzust, vagy nincs. Ezt a vitát a mainstream mé- dia nem folytatja le annak ellenére, hogy a Szepesi-ügy a Sipos-üggyel szemben olyan erős pozícióban lévő, nagy eléréssel rendelkező médiaszereplőt is megmoz- gat, mint a TV2.