Page 172 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

170 Médiaesemény-esettanulmányok (…) Persze botrány, hogy egy gnóm masszőr hogyan él vissza a helyzetével. Mi hajtja az uszo- dába, miért megy oda dolgozni? Hogy fatalkorú lányokat simogasson a gyúrópadon, állítja a könyv. Akiknek erről hallgatni kell. Erről beszélni botránykő, tabusértés – pedig a nyílt beszéd több mint kívánatos volna. (…) A könyv értéke számomra, hogy nyíltan és köntörfalazás nélkül tudósít az uszodai erőszak formáiról. Bottal verés, békaügetés, tapizás, szexuális utalások, zak- latás, puncikóstolgatás – íme, a színfalak mögötti díszítősor. Nem is emlékszem, hogy erről va- laha bárki nyíltan beszélt volna Olyan természetes ez ott, az edzések között, mint a reggeli kakaó hajnali fél ötkor, csob banás előtt.” (Magyar Narancs, 2013 06 04 ) – A média ebben az esetben is narratívá(ka)t alkot a tényekből. 8 A Sipos-ügy egyik narratívája a liberális budapesti értelmiséget jellemző „elkülö- nülő-kiválasztott elittudat, életstratégia” lesz; egy másik a „disznóságok eltusso- lása” narratíva. „Széthulló, bizalmatlan, nem szolidáris roncstársadalom, benne néhány elzárkózó, szektariánus elitcsoporttal és a maguk álomvilágaival Az ilyen önvédelem nélkül maradt roncstársadalmak- ból nőhetnek ki aztán az elszámoltathatatlan S. tanárok és más társadalmi, közéleti, politikai Cipollák. (…) [E]zt a fővárosi értelmiségi elitet leginkább a baloldali- liberális attitűd jellemzi, ezt hozták otthonról, ebben érzik magukat otthon, ezen belül folytatják saját belső vitáikat, és ebből kibeszélve vitatkoznak az ő köreiken kívüli társadalomról a csak lassan újraépülő pár- huzamos (jobboldali, konzervatív, whatever) értelmiségi elitekkel Utóbbi körök egyébként jóval sokszínűbbek, de egyúttal töredezettebbek az előbbieknél, hiszen a mai »jobboldali elit« tagjai a magyar társadalom legkülönbözőbb réte geiből, az ország legkülönbözőbb pontjaiból érkeztek. Eredendő összetartó közösség nélkül; és a jobboldali, konzervatív eszmék elmosódottsága, tu- lajdonképpeni ideológiamentessége miatt nem is jellemző rájuk a »balliberálisokon« viszont sok- szor felismerhető, elkülönült elittudat.” (Mandiner, 2014 07 18 ) „A molesztáló papok bűneit sokáig eltussolták. »Házon belül« akarták megoldani. A leleplező- dött papokat penitenciára ítélték, áthelyeztették másik parókiára, de nem teregették a nyilvános- ság elé az ügyeiket, mert fontosabbnak tartották, hogy az egyház tekintélye ne sérüljön Ez a »mindenek fölötti csoportérdek« elv ugyanúgy jellemezhet sportcsapatokat, ahogy katonai, baj- társi szövetségeket is Általános erkölcsi norma, hogy az ember a saját fészkébe nem piszkít És itt egy igen fontos ponthoz érkeztünk: a titkok társadalmi érvényesülése a titoktartás képes- ségétől függ. (…) Tény: minél nagyobb a társadalmi válság és értékzavar, az emberek annál inkább visszahúzódnak szűkebb köreikbe, összezárnak, vagy összefognak az ellenségesnek vélt külvilággal szemben A törzsiesedés általános jelenség, amit nálunk megkönnyít a társadalom rendkívüli töredezettsége.” (168 Óra Online, 2014 07 25) A Szepesi-ügy egyik narratívája a „sértett áruló” vagy a „bosszúálló démon”, maga Szepesi az „öntsünk végre tiszta vizet a pohárba” narratíváját sulykolja (ennek 8 Látható, hogy a „narratíva” és „frame” fogalom erősen rokonítható egymással. Mégis van némi hangsúly- beli eltérés: a „narratíva” kifejezéssel inkább arra utalunk, hogy az egyes médiaintézmények a rendelkezésére álló töredékes tény- és információmorzsákra építve konstruálják meg saját elbeszélésüket, a „frame” kifejezéssel pedig arra, hogy a média miféle diskurzusba akarja csatornázni az ügyet, milyen értelmezési keretet javasol, amellyel sikerrel jelentkezhet a nyilvánosság piacán A narratíva kifejezés inkább utal a rendelkezésre álló információk alapján megkonstruált szubjektív olva satra, a frame pedig a domináns vagy a preferált értelmezési keretre