Page 188 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

186 Médiaesemény-esettanulmányok 4.17. kép: 4.18. kép: 4.19. kép: Robert Berman R Inslee Clark Jr , Johannes Somary, az iskola igazgatója a sikeres karmester-zenetanár A Horace Mann iskola szexuális bántalmazással kapcsolatos botrányai több esetben tragikusan végződtek: az áldozatok közül többen öngyilkosok lettek, vagy azért, mert nem sikerült tenniük semmit a bántalmazás ellen, vagy mert nem tudták feldolgozni a velük történteket. (…) A New Yorker cikkében megszólaló áldozatok közül többen azonban jelentették is az esetet az iskola vezetőségének, amely reakciója a legtöbb esetben azzal utasította el az üggyel való foglalkozást, hogy nem lehet bizonyítani, hogy a tanár tényleg molesztálta-e őket, ha a hatóságok elé kerül az ügy, akkor egy zavart tini vallomása áll majd szemben egy megbecsült tanáréval, ráadásul az illető kamasz karrierjére is kihatással lehetne egy ilyen ügy, nem is beszélve az iskola hír- nevéről. (…) Maga az iskola a legtöbbször segített eltussolni a pedofíliával, illetve a kamaszok szexuális bántalmazásával kapcsolatos ügyeket, Jimmy Savile, az egykori népszerű brit tévés műsorvezető esetében pedig maga a brit köztévé falazhatott az azóta több száz gyerek megron- tásával összefüggésbe hozott tévés sztárnak. Az egyébként gyerekműsorokat, kívánságműsort is vezető, gyerekekkel jótékonykodó és lovaggá is ütött Savile-ről csak a 2011-es halála után derült ki egy tévés riportból, hogy gyerekeket molesztált és erőszakolt az 1940-es évektől kezdve.” (hvg.hu, 2014 06 16 ) A meglepő párhuzamokból (elitiskola, irodalomtanár, „személyi kultusz”, kreativi- tás, eltussolás) azonban semmi sem következik arra nézve, ami a Sipos-ügy másik fontos – bár rendkívül kétséges és olykor illegitim – értelmezési keretének bizonyult Az „idegenek (vagyis nem »Mi«) frame” A Sipos-ügy másik frame-je, amely narratívába rendezte az eseményeket, és ma- gyarázatot kínált azok értelmezésre, a Trefortba járó gyerekek családjainak, az ott tanító tanároknak és magának Sipos Pálnak a társadalmi pozícióján (a nyolcva- nas évek kifejezésével osztályhelyzetén), származásán és politikai nézetrendszerén alapul. Az események értelmezési kerete ebben a konstrukcióban az „értelmiségi”, a „zsidó” és a „liberális” hívószavakra épít.