Page 183 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 181 4.15., 4.16. kép: A riporter semmit nem ért el a szembesítéssel Hajdú és a TV2 eljárása nem sorolható az olyan esetek közé sem, amikor a közér- dek elsőbbsége felülírja az egyéni érdek esetleges sérelmét. 16 4.1.7. A Sipos-ügy és a Szepesi-ügy domináns frame-jei Önmagában sem a molesztálásról, sem a tanári pozícióval való visszaélésről, sem S. tanár úr karizmatikus, elbűvölő és egyben manipulatív személyiségéről feltárt információk sem elegendőek ahhoz, hogy a média a nyilvánosságnak szánt értel- mező keretbe helyezze a történteket. Ahhoz, hogy működőképes (vagyis narratíva- ként megkonstruálható) és a befogadókat érdeklő (vagyis azonosulásra és/vagy vi- tára alkalmas) elbeszélésben a nyilvánosság piacán forgalmazható frame-et építsen fel valamely médiaintézmény, szerkesztőség, szükség volt még valamire. Valamire, ami dinamizálta és konfiktusként megragadhatóvá tette az önmagá- ban csak szélsőséges jelzős szerkezetekkel leírt „szörnyűséget” és egyben „elraga- dót”. Az egyik olyan kulcsfontosságú elem, amely lehetőséget adott a média szá- mára a frame-buildingre, a történtekben felbukkanó felelősségeltussolás motívuma volt, ami azért alakulhatott ki, mert az iskola és a szülők „futni engedték” a tanárt. Ez kétségkívül olyan legitim diskurzusba csatornázta a Sipos-ügyet, amelynek nincs egyértelmű morális megoldása, mert az intézményi érdek (a botrány árt az intézménynek) és az áldozatok érdeke – látszólag és rövid távon legalábbis – egy- beesik, és felülírhatja a bűnös kiközösítésének és megbüntetésének, vagyis a kö- zösség értékei megvédésének az erkölcsi parancsát A másik frame-képző elem egészen más jellegű. A Sipos-ügy társadalmi köze- gére refektál, ahol az örök „Mi” és „Ők” konfiktust azonosítja, az Ők-ben az ide- gent, a veszélyest (kártékonyt, elfajzottat) ismerve fel. Az egyik legősibb narratí- vaként a közöttünk élő, rejtőzködő idegen néven nevezésének és kiközösítésének programját javasolja, az ekképpen remélt megtisztulás pedig a rasszista, időszakon- ként és politikai kurzusonként változó legitimitású diskurzusokhoz csatlakozik 16 Ezzel kapcsolatban lásd Rivers és Mathews példáját a Toronto Star esetéről, i. m. (2. lj.) 38.