Page 180 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok
P. 180
178 Médiaesemény-esettanulmányok „Ha azzal a felismeréssel kezdjük, hogy tudatosítjuk magunkban: az újságírói etika alapja az, hogy a világról pontos ismereteket kell nyújtani, azonnal egy sor újságírói erényt és vétket ne- vezhetünk meg. A felsorolás legerényesebb végén van a becsületesség. (…) Sissela Bok vizsgálta 12 a hazugságot, a hazugság igazolhatóságát és hatását Nem vet el fenntartás nélkül minden ha- zugságot. Inkább határozottan arra ösztönzi a leendő hazugot, hogy ragaszkodjék az igazmon- dás elvéhez, mely szerint először is törekedjék nem megtévesztő választási lehetőségekre, má- sodszor, bújjék annak a személynek a bőrébe, akinek hazudni akar, és tegye fel magának a kérdést, mit érezne Bok még ekkor is csak olyan helyzetekben fogadja el a hazugságot, amelyek hasonlóak a bazárhoz, ahol mind a vásárló, mind az eladó tudatában van annak, hogy cselekkel próbálnak túljárni egymás eszén A riporterek néha azt tapasztalják, hogy esetenként egy-egy forrással tárgyalva ugyanolyan helyzetben vannak, mintha egy bazárban alkudoznának.” Becsületesen járt el Hajdú és a TV2 Szepesi Nikolett-tel? A válasz egyértelműen az, hogy nem, hiszen megtévesztették az úszónőt. Hazudtak neki? Formálisan talán nem, de a lényeget tekintve feltétlenül A riporttal kapcsolatos legfonto- sabb információt – miszerint szembesíteni akarják őt Kicsi bácsival – elhallgatták Szepesi előtt, attól tartva, hogy akkor nem jön el a műsorba. Törekedett a riporter arra, hogy ne tegyen olyat mással, amit nem kívánna magának? A válasz megint csak: nem Szepesi a könyvével, de számos, a Frizbit megelőző nyilvános szerep- lésével világossá tette, hogy csak hatósági eljárásban nevezi meg a masszőrt, a médiában nem Ameddig Hajdú váratlanul be nem hívta Bacsa Istvánt a stú- dióba, a helyzet valóban leírható a bazárhasonlattal Hajdú cseles kérdéseket tesz fel, hátha Szepesi mégiscsak megnevezi a molesztálót, de az úszónő felkészült, nem hibázik, konzekvensen „stábtagnak” nevezi a szóban forgó személyt. Szepesi a „Peti…” válasszal egyértelműen jelzi is Hajdúnak, érti, hogy mire megy ki a já- ték, nem kellene ezt a dolgot a riporternek erőltetnie. „A »bármi áron hozzájutni a sztorihoz« magatartás könnyen helytelen módszerekhez vezet A riporterek hamar megtanulják, hogy vannak információk, amelyeket nagyon nehéz megsze- rezni. (…) A legtöbb újságírói erény és bűn az igazság kimondásával kapcsolatos, de át van szőve az igazságosság kérdésével – vagyis a korrektség és az együttérzés problémájával. (…) Az újságírók különböznek annak megítélésében, etikus-e becsapni egy tisztességtelen forrást, hogy információhoz jussanak A megtévesztés egyik formája a forgatási csapda A források ál- talában számítanak arra, hogy az újságírók kemény kérdéseket tesznek fel, de nem számítanak arra, hogy élőben konfrontálódjanak olyan vádakkal és tanúkkal, amelyekre, illetve akikre nem fgyelmeztették őket előre. Az újságírók veszélyes vi zekre tévednek, amikor túlmennek azon, amit a bírósági eljárások a korrekt kihallgatások feltételeinek biztosítására rutinszerűen használ- nak. (…) A médiaszakemberek talán szigorúbbak a megtévesztő riporteri viselkedés megítélésé- ben, mint a nyilvánosság.” 13 12 Bok, Sissela: A hazugság Budapest, Gondolat, 1983 13 rivers – matHews i m (2 lj ) 64 , 124