Page 185 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 183 családok, ahol mindenki tudja, hogy a vérmes nagybácsi a kislányok szoknyája alá nyúl, de erről »nem illik« beszélni.” (Magyar Nemzet, 2014 07 26 ) Noha a falazás frame rendkívül alkalmas arra, hogy betöltse azt a narratívakép- zésre alkalmas egyetlen kínálkozó „rést”, amit a 444 alapos tényfeltáró riportja S tanár úrra és az áldozatokra koncentrálva nem járt körül részletesebben, újabb feltáró munka nélkül ez az értelmezési keret – mint az idézetekből kiderül – kizá- rólag ítélkező, kioktató és rémüldöző, vagyis vélemény típusú szövegeket eredmé- nyezett. Ahhoz, hogy a frame igazán működhessen, megint csak bizonyos oknyo- mozói újságírói teljesítményre és szerkesztőségi támogatásra volt szükség. Ennek a munkának az eredménye Dezső András „És ti miért nem mondtátok el?” című írása az Indexen Ez a cikk – ellentétben Magyari anyagával – már szabályos 17 felépí tésű. Az eredmények összefoglalásával kezd, majd felvázolja azokat a kérdé- seket, amelyekre választ ígér a riport „Nem akarták az iskola rossz hírét kelteni, nem akarták végleg tönkretenni kollégájuk jö vőjét, akartak adni neki még egy esélyt, a gyerekeket akarták megkímélni – utólag ezekkel magyaráz- ható, miért nem jelentette fel az ELTE Ságvári Endre Gyakorló Iskola (a mai Trefort) vezetése Sipos Pált, amiért irodalomtanárként molesztálta a diákjait. (…) Arra voltunk kíváncsiak, tud- tak-e arról, miért hagyta el váratlanul az iskolát a diákok kedvence, és ha igen, miért gondolták úgy, hogy az a helyes, ha nem tesznek feljelentést Arra is kíváncsiak voltunk, hogy segítettek-e a diákoknak feldolgozni a történteket és ha nem, miért nem.” (Index, 2014 07 16 ) Az újságíró számos, akkoriban a Ságváriban dolgozó tanárt keresett meg Azt, hogy mennyire érzékeny a Sipos-ügy, jól mutatja, hogy a háttérbeszélgetések résztvevői közül senki nem adta a nevét és az arcát az interjúhoz. Ami magától értetődő a zaklatás áldozatainál, de nem az iskola tanárainál. Dezső világosan fogalmaz. Már a cikk elején leszögezi, hogy „nehezen hihető, hogy Sipos egykori kollegái csak most értesültek” az okokról, de érdekli, miért fogalmaznak így. Hagyja őket be- szélni, és ezzel sokkal közelebb kerül a falazás mechanizmusának bemutatásához, mintha bírálná riportalanyait „Falakba ütköztünk A megkérdezett tanárok többsége ugyanis azt állította: csak most, a médiá- ból tudták meg, mit tett Sipos, korábban erről nem tudtak. (…) Csakhogy a beszélgetések alap- ján egyáltalán nem lettünk meggyőzve arról, hogy Sipos távozásának valódi okát ne tudták volna a kollégái. (…) [Ú]gy tűnik mind a tanári karon belül elmaradt a történtek kibeszélése, vizsgá- lata, és mind az akár közvetve, akár közvetlenül érintett gyerekeket magukra hagyták az ügy feldolgozásával. (…) 17 Mások is feltettek hasonló kérdéseket, mint például Ónody Molnár Dóra a Népszabadságban „A közvéle- mény azonban a mai napig nem kapott választ a következő kérdésekre: miért nem ment a rendőrségre az akkori igazgató? Ki tudott még a visszaélésekről? Miért hallgatott mindenki, aki tudott arról, hogy mi történt az iskolán kívül a tanár lakásán, az általa szervezett táborban, illetve kirúgása után a Magyar Televíziónál?” Ónody azonban az iskola jelenlegi vezetőivel készített interjút, akiktől nem várhatott (és nem is kapott) érdemi választ a negyedszá- zaddal ezelőtt történtekre.