Page 190 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

188 Médiaesemény-esettanulmányok ma már felelősségre vonni), mert az „elit” prominensei (politikusok és művészek) konkrétan és szimbolikusan az S. tanár urak, Siposok keze alatt, az ő táborukban szocializálódtak, és ma is, mindannak ellenére, ami rájuk „égett”, összetartanak. Fontos észrevennünk, hogy a Nemzet frame-je csupán az „idegenek” azonosítá- sát célozza, sem a „Mi”-ről, sem a Mi és az idegenek kapcsolatáról nem beszél – ebből is ért a publikum. A skandalum oka és magyarázata az „idegen” tűrhetet- 20 len befolyása. Az „idegenek” ebben a szövegkörnyezetben azok, akiknek a társa- dalmi státusza az értelmiségi (művész, tanár), akiknek a származása zsidó (vagy- 21 is nem keresztény), akiknek a világnézete baloldali és liberális, és akiknek a lakhelye a főváros. A politikai napilap írása mögött nem tapintható különösebb újságírói munka, az írás a 444 alapszövegének információin túl jórészt a hírmédia palettáján hasonló színtartományba tartozó hetilap, a Heti Válasz „Kik azok a bánki gyerekek?” (Sümegi Noémi) címmel megjelent dolgozatára támaszkodik Valójában a Heti Válasz kez- deményezi az idegenek (és nem „Mi”) frame narratíváját, és munkálja ki annak egyik fontos motívumát, a nyaraltatásokban szocializálódó balliberális zsidó elit elbeszélését. Ebben a narratívában a szülővé vált egykori bánkiak gyerekeit tábo- roztatja a molesztáló S. tanár úr Szendrőn, akik védik a szexuális zaklatót, mert Sipos közülük való, s köti mindezt a Heti Válasz egy mozdulattal össze a kádáriz- mus egyik szimbolikus, a bánki kádergyerekeket óvó kommunista apafgurájával, Aczél Györggyel „Utólag is nehéz elképzelni, hogyan működhetett a pártállamban egy szájhagyomány útján szer- veződő magántábor, amikor az ifjúsági nevelés kizárólagos terepe a rendszerváltásig a kisdo- bos- és úttörőmozgalom volt, minden mást, például az egyházi szervezésű táborokat is üldözték. Némi magyarázatul szolgálhat, hogy a pipeclandiek között mindig nyaralt olyan kádergyerek, akinek a jelenléte segített. Sztankay Ádám, a 168 Óra munkatársa – szintén pipeclandi polgár – 2011-ben írt le egy esetet, amely szerint valamikor »a hatvanas-hetvenes években nagy razziát tartott Pipeclandon a Köjál Azonnali bezárást rendeltek el Nem a higiéniás viszonyokat kifogá- solták, hanem a hálótermi pokrócok különbözőségét. Eszter néni akkor elballagott a postára, és fölhívta Aczél Györgyöt Mondta, jönnie kell a rokon gyerekért, mert gond van A pártkorifeus azt felelte: nem kell túl komolyan venni a dolgot.«” (Heti Válasz, 2014 07 30 ) 20 Az „idegen” a középponti kategóriája a xenológiának, a társadalmi értelemben vett idegenség tudományának (részletesebben lásd M’bedy, K. Bhabha és Judith Butler műveit). 21 A „zsidó” a lap szövegében politikai értelmű, és nem vallási kategória. A szakirodalom megkülönbözteti az etnocentrikus (az etnikai különbségtudaton alapuló), a vallási (a kereszténységnek történetileg a zsidó vallással szemben kellett meghatároznia magát) és a politikai (a zsidóság túlságosan nagy gazdasági és politikai hatalmán, befolyásán alapuló) antiszemitizmust Vizsgálatok igazolják, hogy a politikai antiszemitizmus érvrendszere általá- ban nagyobb fokú egyetértésre számíthat, mint a diszkriminatív antiszemitizmusé (lásd fáBián Zoltán – sik Endre: Előítéletesség és tekintélyelvűség. In: andorka Rudolf – kolosi Tamás – vukovicH György (szerk ): Társadalmi riport 1996. Budapest, TÁRKI, Századvég, 1996. 381–413.