Page 187 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

4. Szexbotrányok 185 tani, hogy kiről van szó« – mondta. Arról, hogy szerinte helyes dolog volt-e »szabadon engedni« Sipost, azt mondta: ez egy óriási pedagógusi és morális dilemma, de elsődlegesen a gyerekek érdekeit kell nézni »De ha úgy is dönt valaki, hogy nem tesz feljelentést, akkor is kötelessége a hatósághoz fordulni, ha még egyszer a tudo mására jut, hogy az illető hasonló dolgot tett« – véli D. Szerinte abban, hogy az osztályfőnök és a szülők így döntöttek, talán szerepet játszott az is, hogy nem akarták Sipost egy életre tönkre tenni. »Így kapott még egy esélyt, egy lehetőséget. Ha börtönbe küldik, ezt a lehetőséget nem kapta volna meg. Akkor teljesen elvágták volna a jö- vőjét« – magyarázta D., akinek szavai önkéntelenül is mutatják, mennyire kötődtek a tanárok is Siposhoz. F. kevésbé megértő: »Ha a fammal csinálta volna, biztos összefogtam volna a többi szülővel. És ha nem is jelentettük volna, agyba-főbe vertük volna úgy, hogy egy életre nyoma maradjon.« D. szerint azonban a helyzet nem ilyen egyszerű és így arra a kérdésre sem könnyű válaszolni, hogy hogyan lehet egy ilyen helyzetben az abúzust elszenvedő diákokon segíteni. Szerinte ugyanis nem csak az a kérdés, hogy az áldozatok miként dolgozták fel azt, amit tett velük Hanem az is, hogy miként dolgozták volna fel azok a diákok a traumát, akik akkor meg- tudták volna, valójában mit csinált az a tanár, akiben bíztak, akire felnéztek.” (Index, 2014 07 16 ) A falazás frame gyakori velejárója a médiabotrányoknak, de ritkán válik önálló értelmezési keretté A Sipos-ügyhöz hasonló zaklatási és abúzusbotrányoknál azonban a falazás szinte mindig felbukkanó alapmotívuma a médiában zajló frame- buildingnek, éppen az ügy jellegéből adódó, nem egykönnyen eldönthető morális csapdák miatt. Az iskolai környezetben előforduló molesztálási ügyekre vonatko- zóan nincs közmegegyezés, mint azt D tanár szavai is mutatják Az iskolai zaklatás egyáltalában nem elszigetelt jelenség A hvg.hu külföldi esete- ket idéz, ami mutatja, hogy milyen gyakori a Sipos-ügyhöz hasonló iskolai szexuá- lis zaklatás A cikk felvázolja, hogyan derülnek ki az esetek, hogyan kezelik az iskolák a napvilágra került ügyeket 18 „2012-ben jelent meg egy tabudöntögető cikk a New York Timesban, amelyben a Horace Mann New York-i elit magániskola egykori diákja írt arról, hogy az iskolájában egyes tanárok hogyan molesztálták a kamaszfúkat. Az írás három, akkor már elhunyt tanárról, valamint az igazgatóról rántotta le a leplet: a fociedző »kivizsgálás« címen fogdosta a fatalokat, a történe- lemtanár simogatta és masszírozta őket, a zenetanár pedig a csodálóit maga köré gyűjtve mo- lesztálta őket, miközben az igazgató, akit azóta szintén megvádoltak, valószínűleg tudott az esetek többségéről. (…) A New York Times cikkében említett tanárok közül kettő végül távo- zott az iskolából, miután a diákok szülei szóltak az igazgatónak vagy az iskolai hatóságok- nak, az egyébként neves karmesterként is dolgozó zenetanár, Johannes Somary viszont nyugdíj- ba vonulásáig taníthatott, annak ellenére, hogy több diák is elmondta a szüleinek, vagy az iskola vezetőségének azt, hogy a férf hogyan lépett velük szexuális kapcsolatba magán zeneórák, isko- lai kirándulások, és utazások során. (…) A New York Times cikke Amerikában elindította a la- vinát: 2013 áprilisában a The New Yorker egy hosszú cikket jelentetett meg a Horace Mann elitiskola egy másik, szintén a hatvanas évektől aktív angoltanáráról, Robert J. Bermanról, és az írásban az áll, hogy az iskola utóbbi évtizedeiből összesen 18 tanárról tudni, hogy szexuálisan molesztáltak fatalokat, közülük 35-ről tudható biztosan, hogy áldozatok voltak. (…) 18 Prep-School Predators – The Horace Mann School’s Secret History of Sexual Abuse. The New York Times, 2012 06 06