Page 261 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

5. Botrányüzemmódban 259 „Devecser le van zárva a forgalom elől, az [origo] tudósítója is csak gyalog tudta elérni a telepü- lés központját, ahol az utcákat még mindig 10-20 centiméter vastagon belepi a nedves, vörös iszap. Tűzoltók próbálják lapátokkal és erős vízsugárral tisztítani az utcákat, a főutcán végig katonai járművek, munkagépek, rendőrségi autók sorakoznak. (…) A gát fél 1-kor tört át, és mintegy 600-700 ezer köbméternyi vörösiszap árasztotta el a környéket Bakos szerint szinte semmi idő nem volt a fgyelmeztetésre, az iszaphullám pedig helyenként két méter magasan hömpölygött. Az [origo] telefonon beszélt egy helyi férfval, aki azt mondta, autókat és kapukat sodort el a több méter magasan hömpölygő iszap. A férf azt mondta, hogy az egyik barátja megpróbált kimenteni valakit, de közben elsodorta az iszap, és meghalt. A férf szerint Ko- lontártól másfél kilométerre találták meg a holttestét. (…) »Borzalom a helyzet, pánikhangu- lat van« – mondta telefonon az [origo]-nak egy Devecser főterén tartózkodó nő. »Magas hul- lámokban érte el a víz a házakat, voltak, akik csak a háztetőre mászva tudtak megmenekülni. Igazi katasztrófa, mint amilyeneket a flmekbe lehet látni« – mondta az asszony. (…) »Hirtelen, nagy mennyiségben érkezett az iszap, az ablakon keresztül kellett kimásznunk« – mesélte az [origo]-nak telefonon egy férf, akinek a pincéjét árasztotta el az iszapömlés. Azt mondta, a lába érintkezett a vörösiszappal, ami annyira égette, hogy ugrálnia kellett Azt mondta, miután lemosták és bekenték kenőccsel az orvosok, elmúltak a fájdalmai. (…) Az ajkai timföldgyár minden vezetője a helyszínen van, és egyelőre senki nem nyilatkozhat a balesetről, mert hírzár- latot rendeltek el – tudta meg az [origo] a gyár igazgatói titkárságán, ahol későbbre ígértek tájé- koztatást Súlyosbíthatja a katasztrófahelyzetet a Devecser térségében kedd éjszakára és szerdára vár- ható jelentős, a 20 mm-t is elérő csapadék. A környéken leállt a vasúti forgalom; az anyagi kár jelentős. Rémhírek terjednek Kolontáron arról, hogy egy újabb gát szakadt át, a tározóból ömlik a vörös- iszap, és azonnal megkezdték az emberek kimenekítését a településről. A katasztrófavédők sze- rint azonban a hír kacsa »Mikor fog itt újra kinőni bármi is?« – mutat körbe [egy asszony] az udvar hátsó, meredek részé- ben, ahol még méteres magasságban áll a mérgező anyagot tartalmazó iszap. (…) »Ez a világ vége« – sóhajtozza, és keseregve ismételgeti azt is, hogy most úgy érzi, feles legesen dolgoztak annyit az otthonuk megteremtésén Arról még senki nem beszél, hogy miként hozzák rendbe a hatalmas károkat szenvedett otthonokat.” (Origo, 2010 10 04–06 ) Az idézett szövegekből jól látszik, hogy a katasztrófák első fázisában a médiaszö- vegek mennyire szigorúan ritualizáltak A szakirodalomban írtak minden eleme megjelenik a tudósításokban A katasztrófák szimbolikus üzenetének értelmezései, interpretációi azonban már széttartóak A nagy márciusi hóesés egyik szimbolikus értelmezése arról szólt, hogy ez a katasztrófa a széthúzás veszélyeire fgyelmeztette a magyarságot, amely a bajban egymásra talált, és képes volt a szolidaritásra Nem véletlen, hogy mindez a nem- zeti ünnepen történt, amikor egyébként nincs ideje a hóviharoknak A Jegyzet a katasztrófa sújtotta Magyarországnak cikk írója így fogalmaz: „Hirtelen jött vihar volt ez, vagy talán mindenki az ünnepre koncentrált, nem is tudom. (…) [M]ég sohasem éltek át ilyen természeti jelenséget, illetve az abból fakadó káoszt. (…) [M]eg- lepődtek, amikor a semmiből érkezett hozzájuk élelem, baráti szó és baráti jobb. Az ember azt gondolná, aznap nem volt ellentét, nem volt viaskodás, nem értette félre egymást senki sem Mindenki magyar volt, még a sógoroktól érkező hókotrók és mentők is. Március 15-én tankok vonultak át az országon, hogy segítsenek a magyar embereknek.” (Frisss.hu, 2013 03 17 )