Page 257 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

5. Botrányüzemmódban 255 – a szelektív válogatás azt jelenti, hogy az emberek eleve nem követik fgyelemmel azokat az újságokat és műsorokat, amelyekről tudják, hogy a saját véleményükkel szembenálló vélemé- nyeket fogalmaznak meg vagy ilyen premisszákra támaszkodnak; 8 – a szelektív észlelés azt jelenti, hogy – ha bele is szaladnak a saját véleményüknek ellent- mondó üzenetekbe – azokat elengedik a fülük mellett; végül; – a szelektív emlékezés azt jelenti, hogy ha véletlenül bele is szaladnak a saját véleményüknek ellentmondó üzenetekbe, és azokat meg is jegyzik, akkor is hamarosan elfelejtik őket. Klapper ezt Leon Festinger kognitív disszonanciaredukció-elmélete (1957) nyomán azzal ma- gyarázta, hogy az ember kerüli a disszonáns helyzeteket, azaz igyekszik megszabadulni mind- azoktól az információktól és véleményektől, amelyek saját, gondosan felépített világképének új- ragondolására késztetnék, mert világképének újragondolása túlságosan sok kognitív energiáját kötné le. A szelektívhatás-elméletből tehát az következik – vélte Klapper –, hogy a média hatása elsősorban a létező vélemények megerősítésében, és nem a véleményváltozás kiváltásában mu- tatkozik meg.” 9 Ha mármost „összetoljuk” a kulturális tőkefelhalmozás és a kulturális tőke ökono- mikus használatának Becker-féle gondolatát és a Klapper-féle szelektív észlelés el- méletet, jól látszik a médiafogyasztás sajátos tartalmi tipológiája: azt választom, amiben otthon vagyok, és ami megerősít abban, amit eddig is gondoltam a világ dolgairól. Amikor tehát a nyilvánosság piacán küzdő frame-ekről beszélünk, jó, ha közben arra is gondolunk, hogy ezek az egymással vitatkozó értelmezési keretek- kel és narratívákkal a szerkesztőségek elsősorban saját célközönségüket szólítják meg tematikai és világnézeti értelemben egyaránt, és pontosan tudják, mennyire ritkán érik el érdemben a célközönségen túli publikumot 5.4. A nagy márciusi hóesés és a vörösiszap-katasztrófa, avagy a katasztrófák médiareprezentációja Még ma is élénken él a köztudatban a 2013 év behavazott március 15-éje – amikor sok ezren rekedtek az utakon –, ahogy Magyarország legnagyobb ökológiai ka- tasztrófája, a vörösiszap-tragédia is A természeti katasztrófák (árvizek, földrengé- sek, extrém erősségű viharok, vulkánkitörések) vagy az olykor azok pusztítását is megközelítő/meghaladó ipari balesetek, és más, ember által alkotott létesítmények meghibásodásából vagy hibás használatából eredő tragédiák (fúrótornyok össze- dőlése, atomreaktorok sugárzása, tankerek elsüllyedése vagy repülőgépek lezu- 8 Tanulságos az a felmérés, amely a Demokrata honlapján jelent meg A Demokrata azt a kérdést tette fel, hogy „Ön melyik tévéadót nézi a leggyakrabban?”. 361 válasz alapján a honlap látogatóinak 31%-a a közszolgálati tele- vízió M1-es csatornáját, 15%-a a Duna Tv-t nézi leggyakrabban. 20% az Echo TV-t, 7% a Simicska-botrány óta ellenzékinek minősített Hír Televíziót. A Demokrata látogatóinak mindössze 3(!)%-a nyilatkozik úgy, hogy a két meghatározó kereskedelmi televíziót, az RTL-t és a TV2-t nézi leggyakrabban. (Demokrata.hu, 2015 04 28 ; http:// www demokrata hu/melyik-teveadot-nezi-leggyakrabban) 9 Bajomi-lázár Péter: Manipulál-e a média? Médiakutató, 2006 nyár