Page 253 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

5. Botrányüzemmódban 251 egymással merőben ellen tétes nézetek alakultak ki: a médiapiac liberalizálása és a gazdasági szereplők térnyerése hozzájárulhat az információs források és médiatartalmak sokszínűségének növeléséhez, másrészt az állami beavatkozás hiánya olyan összefonódásokhoz és tartalmi def- citekhez vezethet, mely hosszú távon nemcsak a pluralizmus érvényesülését, hanem az informá- ciós és véleménynyilvánítási szabadságot is veszélyeztetheti. (…) Dommering és Valcke szerint a média területén a pluralizmus egyszerre utalhat magára a médiapiacon fellelhető sajtótermékek sokszínűségére, a műsortartalom sokszínűségére, vagy arra a földrajzi piacra, ahol több, függet- len szolgáltató működik, végül jelölheti azt a helyzetet is, melyben valamennyi politikai és tár- sadalmi réteg hozzáfér a médiaszolgáltatásokhoz (kvalitatív, kvantitatív és strukturális pluraliz- mus). (…) [A]z uniós polgárok jelentős része a közügyekről a médiából értesül, »így amennyiben nem tudják, hogy kinek a tulajdonában áll egy adott médiaszolgáltató, nehézséget okoz szá- mukra a tartalom értékelése Mindezek alapján elmondható, hogy a média transzparenciája alap- vető fontossággal bír, hogy az állampolgárok tájékozottan vehessenek részt a politikai folyama- 3 tokban« (…) »Hagyományosan a médiapluralizmus médiatartalmak sokszínűségével összefüggő aspektusa vitatott területnek számít, hiszen elkerülhetetlenül magában hordozza a médiatartal- 4 5 mak összehasonlításából és értékeléséből fakadó módszertani bizonytalanságok veszélyeit.« ” Hazánkban a kilencvenes évek közepétől számítható rövid, maximum évtizednyi időszaktól eltekintve a hírmédia közönségének a közügyek iránt érdeklődőtől el- várhatónál nehezebb a dolga A hazai médiát átható pártos vagy európainak neve- zett újságírás magyarországi gyakorlata ugyanis lényegében megszüntette azt a viszonylag kényelmes, „közönségbarát” megoldást, hogy valamely ügy markánsan eltérő értelmezéseit képviselők egymással azonos felületen vitatkozva (időben és tér- ben nem elszakítva) küzdjenek meg a közönség fgyelméért, a domináns frame-ért. A pártos újságírás jól felkészült, hiteles újságírókat kíván, akik az elektroni- kus médiában kérdéseikkel, adott esetben az ügyben érintett hatóság vagy hivatal képviselője számára kényelmetlen, szókimondó attitűddel képviselik a jelen nem lévők eltérő szempontjait, ezzel segítve a közösséget az ügy árnyaltabb, „igazság- közelibb” értelmezéséhez. Emlékezzünk arra, hogy a pártos (európai) újságírás nem „pártújságírást”, „propagandasajtót” jelent, ez utóbbi a nem demok ratikus tár- sadalmak újságírói modellje Ez az újságírói modell hasonlóképpen a tények tisz- teletére, a hiteles tájékoztatásra, a közbotrányok feltárására irányul, de elismeri a nézőpontok lényegi különbözőségét, azt, hogy egy esemény(sorozat) megítélése nem feltétlenül értéksemleges, az interpretáció függ az adott intézmény ethoszá- tól, politikai karakterétől. A pártos újságírás egészséges működésének feltétele a plurális média, a magas szakmai színvonalú és a tények iránt mélyen elkötelezett újságírószakma 3 stolte, Yolande – craufurd smitH, Rachael: The European Union and Media Ownership Transparency: The Scope for Regulatory Intervention Open Society Media Program, 2010/6 3 4 karPPinen, Kari: Rethinking Media Pluralism. New York, Fordham University Press, 2013 193 5 láncos Petra Lea: A demokrácia és pluralizmus értéke az európai médiajogban Iustum Aequum Salutare, X. 2014/1 111–127