Page 255 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

5. Botrányüzemmódban 253 víziós korszakhoz képest sokkal gyorsabban avul el, gyakorlattal, amellyel az őt érdeklő tartalmakat el tudja érni, a biztonságos internethasználathoz szükséges tájékozottsággal, az állandóan változó technológiai környezethez való adaptációs képességgel ) A lefedettséget, vagyis az értéket, amely azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka rendelkezik interneteléréssel (csatlakozik a világhálóra), internetpenetrációnak nevezik. Ez az érték erősen szóródik attól függően, hogy milyen korosztályról beszélünk, illetve a lakosság hol és milyen körülmények között élő rétegeit vizsgáljuk. (Magyarországon 2014-ben az internetszolgáltatás- hoz csatlakozók aránya a 18–69 éves korosztályban 70–74% között volt, ami nagy- jából megfelel az európai átlagnak ) Azokat az aránytalanságokat, amelyek arra utalnak, hogy a lakosság jól körülhatárolható csoportjait nem éri el a minőségi di- gitális szolgáltatás, összefoglalóan digitális szakadéknak nevezzük A médiaoktatásban azonban ma már legalább annyira fontos – bár sokaknak talán meglepő – kérdés, hogy miképpen „vehetőek rá” a tanulók a tévénézésre, hi- szen a médiatanárok arról számolnak be, hogy a diákok az online információs csa- tornákat használják egyre intenzívebben és egyre inkább kizárólagosan Vagyis ahhoz hasonlóan, ahogy évtizedekkel ezelőtt az írott sajtó anyagai, ma az elekt- ronikus média szövegei esnek ki egyre inkább az iskolás korosztály fgyelméből. (A nyomtatott sajtó szövegeinek elérése jórészt anyagi okokból már ma is rend- kívül korlátozott, az egyes lapok online mutációi pedig nem egészen azonosak a nyomtatásban megjelenő szövegekkel.) Az elérés nehézségeinek másik aspektusa a műsorrenddel, az ismétlés hiányá- val vagy az online archiválással kapcsolatos A széles spektrumú médium és szö- vegkínálat korában alapvető a jól strukturált rendszerezés és archiválás, vagyis azoknak a médiafelületeknek a működtetése, karbantartása és könnyen hozzáfér- hetővé tétele, ahol a felhasználó számára alkalmas időben és formában érheti el (töltheti le) az őt érdeklő médiaszövegeket. A fejlett technológia támogatja az egy- re szélesebb körű és egyre szofsztikáltabb szolgáltatásokat, de igénybevételükhöz egyre több ismeret és fedezet szükséges Mindez viszont tovább tagolja a hagyo- mányos televíziós kultúrában sem homogén közönséget 5.3. A kulturális tőke problémája és a szelektív észlelés elmélete Pierre Bourdieu szociológus Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke című 7 tanulmányában a kulturális tőke három formájáról beszél, a belsővé tett, inkorpo- rált tőkéről mint sajátos képességegyüttesről, továbbá a birtokolható vagy meg- 7 In: anGelusz Róbert (szerk ): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum, 1997 156–177